Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

708 Váltójog. A fellebbezési bíróságnak ez az álláspontja azonban nem helytálló.. Eltekintve attól, hogy ténymegállapítása jogszabályt sért, mert egytelől nem tette mérlegelése tárgyává a peresfeleknek ugyanebből az ügyletből folyóan lefolytatott másik perben az ellenkező körülményre tett egyező előadását,, másfelől pedig R. Gyula tanúnak a tényállás megállapításánál figyelembe vett vallomásában erre nézve határozott adat nem is foglaltatik — a fellebbezési bíróság megállapítása pedig a követelésnek csak egy, összeg szerint meg sem határozott részére vonatkozik, de egyébként sem állapít meg részletes tényállást arra, hogy az alapügyletre tekintettel a felperes követelése mily jogcímen alapul s ehhez képest a felperes érvényesíthet-e átértékelési igényt és mennyiben? Minthogy ezek szerint az ügy végeldöntésre nem alkalmas, a fellebbezési bíróság ítéletét a felülvizsgálati eljárási költség egyidejű megállapítása mellett fel kellett oldani s a fellebbezési bíróságot újabb véghatározat hozatalára kellett utasítani. (1933. márc. 9. — P. VII. 6255/1931.) 960. Szívességi váltó. — Ha a szívességi váltók kiállításának a felek akarata szerint az volt a célja, hogy a váltók forgalomba kerüljenek, s harmadik váltóbirtokosok irányában a váltókat elfogadóként szívességből aláíró ís váltókötelezett gyanánt szerepeljen, mindaddig, amíg a váltók harmadik személyek birtokában vannak, visszaadásukat az elfogadó jogszerűen nem is követelheti, és a visszaköveteléshez való joga előbb csak akkor nyílik meg, ha a szívességet igénybe vevőkkel szemben a váltók beváltására és visszaszolgáltatására határidő állapíttatott meg s ez a határidő már lejárt. Ebben az esetben azonban az elfogadó — annak megelőzésére, hogy a váltók esetleg ismét forgalomba jussanak, — azok kiadását jogszerűen igényelheti. (K. 1932. oki 12. — P. VII. 406/1931.) 961. Óvadék helyeit adott váltó. — A harmadik személy által forgatóként aláírt váltó leszámítolása a haszonbérleti jogviszonyból eredő követelések behajtása végett. K. A fellebbezési bíróság az elsőbíróságtól átvett és kiegészített ítéleti indokaiban a valódiságra nem vitás okiratoknak, nevezetesen az 5. /. alatt csatolt haszonbérleti szerződés XXVIII. pontjának, és a B) és C) alatti eiismervénynek és levélnek tartalma alapján, ez okiratok helyes értelmezésével jogszabálysértés nélkül jutott arra az eredményre, hogy a felperes cég forgatói aláírásával is ellátott, 125,000.000 koronáról kiállított váltó a K. József és K. Béla haszonbérlők részéről az alperes haszonbérbeadónak a haszonbérleti szerződésből származó mindennemű követelése biztosítására és kielégítésére átadni kötelezett 10.000 pengő óvadék helyett adatott át az alperesnek az óvadékra vonatkozó, a szerződésben kikötött bank garancia meg nem szerzése folytán, és hogy a váltónak ilyen rendeltetéssel történt átadására tekintettel az alperes a váltót a haszonbérleti viszonyból származó követelésének kielégítésére felhasználhatta olykép, hogy azt les7ámítoltatta s a leszámítolási összeget követelésének kiegyenlítésére for~