Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)
700 Váltójog. — Igaz ugyan, hogy a meghatalmazásnak nem kell kifejezetten megadottnak lenni, mert az konkludens tényekből is megállapítható, azonban minden esetre olyan tények fenforgása szükséges, amelyekből a megbízó fél szándékára kétségtelen következtetés vonható; egy valódi aláírással ellátott váltó megküldése azonban nem tekinthető olyan ténynek, amelyből a megbízónak arra a szándékára lehetne következtetést vonni, hogy a váltó benyújtásával megbízott egyén egy más váltóra rávezethesse a megbízó nevét. K. A fellebbezési bíróság által ítélkezése alapjául vett tényállás szerint az I. r. alperes, továbbá a III. és IV. r. alpereseknek a per során elhalt s a perben II. r. alperesként szerepelt örökhagyójuk a felperesnél fennállott 6.000 pengős tartozásukra adott váltó megújítására két darab, aláírásukkal ellátott 3000—3000 pengőről kiállított váltót küldtek I. r. alperes néhai férjének, aki azonban ezeket a váltókat megtartva, egy olyan 6.000 pengős váltót nyújtott be a felpereshez, amelyre az I. és II. r. alperesek aláírását ő írta rá. A fellebbezési bíróság ebből a tényállásból azt a következtetést vonta le, hogy az I. és II. r. alperesek olybá tekintendők, mint akik az I. r. alperes férjét a felpereshez benyújtott váltónak nevükben leendő aláírására felhatalmazták, és az I. r. alperes részéről is megadottnak tekintett meghatalmazást erre vonatkozó közjegyzői okirat hiányában is érvényesnek mondotta ki azért, mert egy nem vitásan fennállott kötelezettségből folyóan a házastárs által történt névírás, mint csupán technikai művelet közjegyzői okiratba foglalt meghatalmazás nélkül is jogérvényes. A fellebbezési bíróság álláspontja azonban mindkét irányban téves. Eltekintve ugyanis attól, hogy az 1886: VII. törvénycikk 23. §. b) pontjában a házastársak közt váltóbeli kötelezettség vállalására szóló meghatalmazás jogügyleti érvényességi feltételeként kikötött közjegyzői okirat hiánya a meghatalmazási jogügyletet mindenre tekintet nélkül érvénytelenné teszi — a fellebbezési bíróság által felhozott körülményekből a meghatalmazás adására okszerű következtetés nem is vonható. (...Mint a fejben...). Ilykép az alperesek kötelezettsége a váltón levő aláírásuk valódiságától függ. (1933. május 16. — P. VII. 5549/1931.) 949. Vt. 81. §. — Feleség nevének a iérj által aláírása. — Ha a váltóra a feleség forgatói névaláírását férje vezette, akinek azonban erre az 1886: VII. t.-c. 23. §-ának b) pontja szerinti közjegyzői okiratba foglalt meghatalmazása nem volt, nincs jelentősége annak, hogy a feleség tudomással bírt arról, hogy a váltóból eredő követelés erejéig az ő ingatlanán jelzálogjogot kebeleztek be s ez ellen jogorvoslattal nem élt, sem annak az egyebekben is csak a felülvizsgálati kérelemben felhozott körülménynek, hogy a feleség a férje ellen indított bűnvádi eljárás folyamán akként nyilatkozott, hogy amennyiben a követelés fennállana és ezt a bíróság férje ellen megítélné, ezért a kezes-