Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

69ü Kereskedelmi jog. nyeként megszűnt perbeli biztosítást az alperesi biztosító jogszerűen törölhette is. Igaz ugyan, hogy az általános bizt. feltételek 9. §-a értelmében a szerződő fél a visszavásárlási összeg fizetése nélkül megszűnt szerződésének újból való hatályba helyezését követelheti; azonban a fennforgó esetben erről sem lehet szó, már csak azért sem, mert az ezen §-ban erre megszabott hat hónapi határidő az 1930. november 13-án történt fizetésfelajánlást megelőzően, már 1930. november 1-én lejárt. Mindezekből a fentebb kifejtett okokból folyóan alapos az alperesnek lényegében azt vitató felülvizsgálati panasza, hogy a perbeli biztosítási szerződés hatálya a biztosítottnak elhalálozása idején, díjfizetésnek elmulasztása következményeképen megszűnt, és hogy a fellebbezési bíróságnak, őt ennek ellenére a biztosítási összegnek megfizetésére kötelező ítéleti döntése az anyagi jogot sérti, — ezért felülvizsgálati kérelmének helyet adva, a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatni és a felperest kereseti követelésével elutasítani kellett. (1933. márc. 28. — P. VII. 334/1932.) A Kúria téves gyakorlata köréből e határozat azzal emelkedik ki, hogy még a haláleset bekövetkeztekor folyamatban lévő biztosítási időszakra járó díj több havi részletének pontos befizetése esetére szóló s a felügyelő hatóság által jóváhagyott általános biztosítási feltételekkel egyező kedvezőbb kikötést is hatálytalannak tekinti és a biztosítót a késedelmesen felajánlott díjfizetés visszautasítására a kötvénybe felvett ellenkező kijelentése ellenére is jogosítottnak mondja ki. A biztosítónak, hogy a kockázattól szabaduljon — úgy látszik — semmi mást nem kell a Kúria szerint tennie, csak a díjnyugtákat kell a mit sem sejtő biztosítotthoz mindig egy hónapi késedelemmel küldenie. Ha a haláleset beáll, vagy a biztosított veszedelmesen megbetegszik, ily módon bármikor előállhat azzal, hogy a szerződés nincs hatályban. — A határozat érdeme a törvény intencióival és 10. §-ának 3. bekezdésével homlokegyenest ellenkezik, bár az általános biztosítási feltételeknek épen a kritikus részéhez valóban szó fér. A biztosítási feltételek valóban nem dönthetik el azt a kérdést, hogy minő díjköveteléseket lehet bírói úton érvényesíteni. — A határozat a díjoszthatatlanság elvét is figyelmen kívül hagyja és nem is foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy melyik időpontban szűnik meg a biztosító kockázatviselése a biztosítási év első hónapjaira szóló díjak pontos fizetése esetében. Erre nézve 1. Gr. XXIV. 904. 945. 1927: X. t.-c. 10. §. — Díjfizetés megszakítása. — I. A nyolc havi megszakítás után elfogadott díjfizetéssel nem létesülhet új biztosítási szerződés, hanem az eredetileg megkötött ügylet helyeztethetik vissza eredeti hatályába. — II. Ily esetben sem állapítható meg, hogy a biztosítás megszakítás nélkül volt hatályban. K. A fellebbezési bíróság az elutasító értelmű ítéleti döntésének alapjául szolgált és felülvizsgálati megtámadás hiányában, a Pp. 534. §-a értelmében, az ehelyütt való ítélkezésnél is irányadó tényállás szerint a biztosi-