Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Életbiztosítás. 941. 687 941. 1927: X. t.-c. 4. és 9. §. — Életbiztosítás kezdete. — Kötvény késedelmes kézbesítése. K. A meg nem támadott, tehát itt is irányadó tényállás szerint: a néhai biztosítottnak a 3. 7. 1930. február 7-én kelt eredeti ajánlata alapján, amely az erre rávezetett felvétel határozmányok 4. pontjának második bekezdése értelmében 6 héten belül volt visszautasítható — az alperesi biztosító társulat a kereseti követelésnek alapjául szolgáló 4. •/• alatti 1930. március 2-iki keltezéssel ellátott életbiztosítási kötvény 1930. február hó 28-án, tehát a fentemlített 6 héten belül állította ki; a perbeli biztosítási szerződés tehát — a fellebbezési bíróságnak helyes megállapítása szerint evvel az utóbbi nappal tekintendő megkötöttnek. Ez a biztosítási kötvény, annak főszövegében azt tartalmazza, hogy az alperesi biztosító a benyújtott ajánlat s az általános és különös feltételek mellett 4.000 U. S. A. dollár tőkét biztosít, amely 1950. március 2-án, vagy a biztosított korábbi elhalálozása esetén, annak halála után azonnal fizetendő. ,,A biztosítás 51. '//• 56. c. negyedévi díj és mellékilletékek ellenében köttetett. A díj 1930. március 2-től kezdődőleg 20 éven át, legfeljebb a biztosított elhalálozásáig előre fizetendő." Minthogy a kötvény a biztosítás tartamának kezdőpontja tekintetében más naptárszerűen meghatározott rendelkezést nem tartalmaz, és ilyennek a kötvény fentidézett tartalma nem tekinthető; ezért az alperesi biztosító a bírói gyakorlat értelmében joghatályosan kiköthette azt — feltéve, hogy az valamely törvényi rendelkezéssel ellentétben nem áll — miszerint a biztosítás kezdete, vagyis a kockázat viselésének kötelezettsége csak akkor álljon be, amikor a kötvény a benne felszámított első évi díj, illetve díjrészlet és illetékek készpénzben történő és teljes lefizetésével beváltatott. A fennforgó esetben az általános biztosítási feltételek 2 cikkében az alperesi biztosító ilyen kikötést tett; kérdés tehát az, hogy a kikötés 'nem áll-e ellentétben az 1927: X. t.-c. 9. §-ának utolsó bekezdése értelmében az itt szóban levő első díjrészlet tekintetében irányadó 4. §. első bekezdésében foglalt szóval a törvényes jogszabállyal, amely szerint: a biztosított az ilyen első díjat, illetve díjrészletet még az esedékességtől számított 30 nap alatt kifizetni jogosult és a biztosító csak ennek a 30 napnak — amely 30 nap alatt tehát a biztosítót a kockázat viselési kötelezettség terheli — eredménytelen eltelte után élhet a biztosító avval az erre az esetre biztosított törvényes jogával, hogy választása szerint a szerződéstől elállhasson? A felperes vitatása szerint az általános biztosítási feltételek 2-ik cikkében foglalt fenti kikötés evvel a most említett törvényi rendelkezéssel ellentétben áll, és mint ilyen semmis és érvénytelen. Felperesnek ez a vitatása azonban nem bír megállható alappal; mert nem lehet kétséges, hogy az 1927:X. t.-c. 4. §-ának első bekezdésében foglalt fenti jogszabály olyan esetekre vonatkozik, amelyekben a biztosító részéről való kockázatviselési kötelezettség megkezdődött, míg a fennforgó peres esetben éppen az a helyzet, hogy a biztosítási kockázatnak a bizto-