Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Éleíbiztosítás. 935. 679 hogy éppen erre való tekintettel mérlegelni kell az esetnek azokat a többi körülményeit is, melyek döntők lehetnek abban a kérdésben, hogy a két eshetőség közül melyiknek megtörténtét kell valónak elfogadni? ebből kiindulva a fellebbezési bíróság vizsgálat és mérlegelés tárgyává tette az elhalt személyi és vagyoni viszonyait, életkörülményeit, a halált megelőző napok eseményeit és ekként jutott arra a következtetésre, hogy az öngyilkosság gondolatával való foglalkozást, az erre való elhatározást, s az öngyilkosságnak ebből az elhatározásból eredő végrehajtását a fennforgó esetben kizártnak kell tekinteni, továbbá, hogy éppen ellenkezőleg a halál véletlen balesetből következett be. Ezzel együtt a fellebbezési bíróság állást foglalt abban a kérdésben is, hogy azt a körülményt, hogy öngyilkosság történtére utaló jelenségek is forognak fenn, ebben az esetben a véletlen kiszámíthatatlan alakulásának kell betudni. Ezekre való tekintettel, minthogy dr. T. László, R. István és dr. Sz. Domonkcs tanuk vallomásában, melynek figyelmen kívül hagyását az alperes panaszolja, egyáltalán nincs< oly adat, mely öngyilkosság történtének megállapítására bármely alapot szolgáltatna és a fellebbezési bíróság azt is kellően megindokolta, hogy az idevonatkozóan felajánlott további bizonyítást miért mellőzte, az alperesnek a ténymegállapítás itt tárgyalt részét támadó panasza is alaptalan. Nem sért jogszabályt a fellebbezési bíróságnak az az állásfoglalása sem, hogy a halált okozott eseményt a L. József vétkességéből bekövetkezettnek nem tekintette. A már fentebb kifejtettek értelmében jogszabálysértés nélkül megállapított tényállás szerint ugyanis L. József halála balesetnek a következménye, amivel szemben az, hogy a baleset a biztosított vétkességéből következett be, csak akkor volna megállapítható, ha oly adatok volnának ismeretesek, melyek szerint a biztosított fegyvertisztítás közben mindazt az elővigyázatot elmulasztotta, melyet kellő gondosság mellett figyelmen kívül hagyni nem szabad. Ily adatok azonban nincsenek, mert a Gy. Sándor tanú vallomásában említett az a körülmény, hogy a biztosított pisztolya tisztítás közben már egy más alkalommal is elsült, a most tárgyalt halálos baleset miként történtére semmi következtetést nem enged, ennek történte idején pedig senki jelen nem volt s így nem lehet kétségtelenül megállapítani, hogy a baleset mennyiben tulajdonítható vétkesen gondtalan eljárásnak, vagy a biztosított terhére be nem tudható véletlennek. A vétkesség fennforgása tehát, — ami egyébként a biztosító által bizonyítandó, — meg nem állapítható, a fegyvertisztítás miként teljesítésére felajánlott szakértői bizonyítást pedig, minthogy az eset előadott körülményei folytán a szakértők is csak feltevéseken alapuló véleményt terjeszthetnének elő, — a fellebbezési bíróság szintén jogszabálysértés nélkül mellőzte. Nem panaszolhat az alperes jogszabálysértést a fellebbezési bíróság döntésével szemben a biztosítási feltételek 8. §-ában foglalt ama megállapodás alapján sem, hogy a biztosítás bármiféle veszélyes kockázatnál bekövetkezett balesetre nem terjed ki. A C. alatt csatolt ajánlat 5. c. pontjában feltett kérdésre adott vála-