Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

54 Pénzügyi jog. 120. T. H. Ö. 14. §. 1. bek. — Időtartamhoz kötött jogok megszerzésével tényleg felmerült kiadásoknak a mérlegben vagyonként beállított értékéből a jogok használatának tarlama alatt aránylagosan leírt, vagy tartalékolt összegeket az adóalaphoz hozzászámítani nem szabad. (Kb. 198. sz. jogegységi megállapodás. — Pod. 1933. 2. füzet 45.) 121. T. H. Ö. 14. §. 1. bek. — A községi (városi) vállalat által a községi (városi) alkalmazottak nyugdíjalapjába helyezett összegeket nem szabad a vállalat társulati adóalapjához hozzászámítani akkor, ha községi (városi) vállalat és a község (város) alkalmazottainak közös nyugdíjalapja van. Kb. A T. H. Ö. 14. §. (1) bekezdésének 1, pontja szerint azokat az öszszegeket, amelyeket a vállalat a nyugdíjalapba helyezett, vagy alkalmazottainak külön kezelt nyugdíjalapjához akár köteles, akár önkéntes hozzájárulás fejében adott, az adóalaphoz hozzászámítani nem szabad. A nyugdíjalap javadalmazása tehát adómentes, tekintet nélkül arra, hogy a nyugdíjalap a vállalat vagyonának külön kezelt része, vagy a vállalattól különálló jogi személy, mert az alap adómentességét annak rendeltetése állapítja meg. Ha pedig a vállalat alkalmazottainak nyugdíjalapja nincsen és a vállalat alkalmazottainak szolgálatképtelenség esetére való ellátásáról oly módon gondoskodik, hogy alkalmazottait szolgálatképtelenség esetére valamely intézetnél biztosítja, akkor a biztosítás költségei mint üzleti kiadások — a mérlegszerű nyereséghez nem számíthatók hozzá, mert a T. H. ö. 13. §-ában, amely az adóköteles tételeket részletesen felsorolja, az alkalmazottakért, fizetett nyugdíjbiztosítási díj felsorolva nincsen. Ezen törvényes rendelkezésekből következik, hogy minden olyan kiadás, amely a vállalat alkalmazottainak nyugdíjalapját gyarapítja, vagy az alkalmazottak szolgálatképtelenség esetére való bizosításával felmerül, adómentes. És ugyancsak adómentes üzleti kiadásoknak kell minősíteni azt az alapszabály-, vagy szerződésszerű hozzájárulást a vállalat mérlegében ki nem mutatott nyugdíjalaphoz is, amely alap nem egyedül a vállalat alkalmazottainak, hanem több munkaadó alkalmazottainak közös nyugdíjalapja, de. amely nyugdíjalapból a hozzájárulást teljesítő vállalat alkalmazottai is szolgálatképtelenség esetére ellátásban részesülni jogosítva vannak, mert ez a hozzájárulás célját tekintve, teljesen azonos jellegű azzal a biztosítási díjjal, amelyet a vállalat alkalmazottaiért valamely biztosító intézetnek fizet, —• amely hozzájárulás tehát üzleti kiadás jellegével bir és mint ilyen a 12. §. értelmében a mérlegszerű nyereséghez hozzáadandó tételt nem képez. Ha tehát a községi (városi) vállalat alkalmazottainak külön nyugdíjalapja nincsen, hanem a község (város) alkalmazottaival közös nyugdíjalapjuk van, akkor a vállalat által ebbe a közös és ezért a vállalat mérlegében is ki nem mutatott nyugdíjalapba helyezett összegek adómentesek, mert a vállalat alkalmazottairól szolgálatképtelenség esetére való gondoskodással