Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Szövetkezet. 880. 623 legnagyobbrészt maga intézte. Tény az is, hogy az alakuló közgyűlésen az elnöki tisztet betöltő egyén az alperessel szorosabb összeköttetésben állott, az alakuló közgyűlésen az alperes jelenlétében és tiltakozása nélkül tette meg az elnök a lejegyzett üzletrészek 10%-ának befizetését mégállapító előterjesztését. Mindebből következik, hogy az alakuló közgyűlés elnöke az alperes tudtával és szándékának megfelelően tette meg érintett előterjesztését. Ámde a közgyűlés megtévesztésében részes szövetkezeti tag nem támadhatja meg a közgyűlés határozatát azon a címen, hogy a határozatot megtévesztés hatása alatt hozták. (1932. szép* 9. — P. IV. 5636/1930.) 880. Kt 225. § 4. p. — Apport szövetkezetnél. — A részvénytársasági jognak az ú. n. természetbeni betétre (apportra) vonatkozó szabályai megfelelően alkalmazandók a kereskedelmi törvény hatálya alá eső' szövetkezetekre. Mivel pedig a joggyakorlat, értelmében a részvénytársaságnál a természetbeni betétekről nemcsak az alapításnál, hanem későbbi alaptőke felemelésnél is a Kt. 156. §-a szerint a közgyűlésnek kell határoznia, az alapszabályokba felvétellel kapcsolatban, — szövetkezeteknél sem lehet helye annak, hogy az igazgatóság közgyűlési határozat és alapszabálymódcsítás nélkül üzletrészeket készpénz helyett bizonyos vagyontárgyakért engedjen át. K. A felperesi szövetkezet alapszabályainak 7. §-a az üzletrészek készpénzben való befizetését rendeli is. Eszerint jogsértést követtek el a felperesi szövetkezet volt igazgatósági tagjai avval, hogy a nem vitás tényállás szeriül 1928. július 23-án kötött szerződés alapján 3725 darab üzletrész ellenében P. F. gy.-i magkereskedő üzletét fogadták el. Amennyiben tehát ebből kifolyólag a szövetkezetet, vagy a szövetkezel összhitelezőit kár érte, felperes, mint a csődbe került szövetkezet tömeggondnoka, a Kt. 189. és 241. §-ok alapján kártérítési keresettel felléphet azok ellen az igazgatósági tagok ellen, akik ama szerződés létrehozásában résztvettek, vagy tisztségükből folyó ellenőrző kötelezettségük elmulasztásával lehetővé tették. Az összhitelezőkkel szemben fennálló kártérítő felelősségük alól nem mentesítené az igazgatósági tagokat az sem, ha a közgyűléstől felmentvényt kaptak volna, mert a felmentvénynek csak magára a szövetkezetre vonatkozásban lehet jelentősége, de etekintetben is csak akkor, ha a közgyűlés a rendelkezésére bocsátott adatok alapján kellőképen ismerte a szóbanlévő szerződést. Károsodás ugyan a szerződésnek magából a megkötéséből és az üzletrészjegyeknek P. részére kiszolgáltatásából nem keletkezett, mert annak a Kt. 156. §. harmadik bekezdése folytán a szövetkezetre nincs joghatálya. A P.-féle magüzletnek a csődnyitás előtt történt tényleges átvételéből azonban mégis keletkezhettek a szövetkezetet (P.-rel, vagy ennek üzleti hi-