Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Részvénytársaság. 877—878. Szövetkezei. 879. tt21 a cégbíróság nem előzetesen, hanem utólagosan, a felemelt alaptőke befizetése után, vette tudomásul az alaptőke leszállítást. 4. Az alaptőke felemelését illető közgyűlési határozat nem sérti a kisebbségi részvényesek jogát, mert minden részvényesnek egy új részvényre elővételi jogot ad. Az a körülmény pedig, hogy egyes részvényesek anyagi körülményeik folytán esetleg nem gyakorolhatták az elővételi jogot, nem nyújt alapot a szabályszerűen létrejött közgyűlési határozat megtámadására. 5. A 10 pengő névértékről 5 pengő névértékre leszállított régi részvények tíz darabjának egy 50 pengő névértékű részvénnyé összevonása sem sért törvényes rendelkezést, mert az a körülmény, hogy a hányadrészvényesek bizonyos szempontból jogaik gyakorlása tekintetében együttes eljárásra vannak utalva, nem jelenti részvényesi jogaik lényeges csorbítását. 6. A felperesek részéről nem lényeges körülményre ajánlott bizonyítást a fellebbezési bíróság az ítéletében felhozott helyes okokból, jogszabálysértés nélkül mellőzte. (1932. dec. 14. — P. IV. 815/1931.) Szövetkezet, (Kt. 223—257. §,) 879. Kt. 224. §. Szövetkezeti tagfelvétel érvényessége. — I. A belépőnyilatkozat szinlegességének megállapítására nem alap az, hogy a belépés csak avégből történt, hogy a szövetkezet megalakulhasson. Ebben a kérdésben közömbös az is, hogy a jegyzett üzletrészek eladott részének értékesítése mi módon történt. — II. A törvény (Kt. 224. §.) a szövetkezet tagságára más feltételt elő nem szab, mint azt, hogy a szövetkezetbe való belépésnek Írásbeli nyilatkozat alapján kell történnie. A törvénynek a részvénytársaságra előirt az a rendelkezése, amely szerint az aláírt részvény névértéke 10%-ának befizetése nélkül tett részvényaláírás semmis (Kt. 15. §. 2., 3. bekezdés), a szövetkezetre ki nem terjed. — III. A közgyűlés megtévesztésében részes szövetkezeti tag nem támadhatja meg a közgyűlés határozatát azon a címen, hogy a határozatot megtévesztés hatása alatt hozták. K. 1. Az alperes a C. jelű belépési nyilatkozatot aláírta, az alakuló közgyűlésen szövetkezeti tag minőségben részt vett és a közgyűlés határozatai keretében a többi közt az alperes szövetkezeti tagságát is megállapította azzal kapcsolatban, hogy az általa jegyzett üzletrészek után mely lakással és helyiséggel való rendelkezési jog illeti meg. Az alperes eskü alatti kihallgatása során vallotta, hogy az építkezéshez kölcsönt nyújtó Pénzintézeti Központ csak az összes üzletrészek lejegyzésének feltétele alatt volt hajlandó a kölcsönt adni és súlyt helyezett arra, hegy az alperes nagyobb üzletrésszel szerepeljen és hogy ennek következtében jegyzett az alperes üzletrészeket. Vallotta továbbá az alperes, hogy az alakuló közgyűlés után, az általa jegyzett üzletrészeket értékesíteni iparkodott. Ezek a körülmények megcáfolják az alperesnek téves következtétesen