Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Részvénytársaság. 873—874. €517 Az alperes az igazgatósági tagokat terhelő csődkérési kötelességnek 1928. évbeli elmulasztását azért nem mentheti avval, hogy az igazgatósági taggá választása csak az 1926. üzletév tartamára szólott, mert ahelyett, hogy új igazgatósági tagok választása céljából közgyűlést hivott volna össze, az igazgatósági tagi működési kört nem vitásan továbbra is állandóan betöltötte, sőt igazgatósági tagként tényleg egyedül ő (az alperes) működött, a korábbi igazgatósági tagoknak az 1926. április 30-iki közgyűlésen elfogadott lemondása következtében és amiatt, mivel az 1926. április 30-iki közgyűlésen megválasztott igazgatósági tagtársa (dr. P. A.) az igazgatósági tagságot nem fogadta el. Minthogy a Kt. 189. §. második bekezdése értelmében az igazgatóság tagjai a részvénytársaság hitelezőinek felelősek azért a kárért, melyet a törvényi kötelezettségeik megsértésével azoknak okoztak, a felperesnek pedig a B. A. és Cs. részvénytársaság az alperes mint igazgatósági tag útján 1927. október 8-tól—1927. december 3-áig kötött borvételi szerződésekből kifolyólag vételár fejében adósa, mely a részvénytársaságnál — utóbb bekövetkezett vagyonhiány miatt be nem hajtható, kellő időben való csődnyitás esetén ellenben bizonyos kielégítéshez a felperes előreláthatólag jutott volna, az alperes kártérítő kötelezettségét a m. kir. Kúria a Pp. 391. §-ához képest — a felperes felülvizsgálati kérelme folytán — megállapította, a keresetet a kifejtettek szerint jogszabálysértéssel elutasító fellebbezési bírósági végítélet megfelelő megváltoztatásával. A megtérítendő kár összege attól függ, vájjon a felperes a hátralékos követelésére milyen kielégítést kaphatott volna megfelelő időben való csődnyitás esetén. A valószínű kielégítési hányadnak a részvénytársaság könyvei és feljegyzései alapján való kimutatása az alperesnek lesz feladata. Nem képez a felperes javára külön kártérítési jogalapot az, hogy az alperes mint igazgatósági tag nem gondoskodott a cégbíróság által kívánt alaptőke kiegészítésről; hiszen a részvénytársasággal üzleti összeköttetésbe lépő felperesnek csak a meglévő alaptőkével lehetett számolnia, a részvénytársaság bejegyzése után keletkezett jogszabályok által kívánt alaptőke felemelés elmaradása és az alperes károsodása közt tehát nincs meg a kártérítési kötelezettség keletkezésére szükséges kapcsolat. (1932. szept. 22. — P IV. 15/1931.) 874. Kt. 189. §. — Igazgatósági tagok egymásközti viszonya. — I. Ha egyes igazgatósági tagok a Kt. 189. §-a 2. bekezdésén alapuló felelősségük tudatában anyagi áldozatokat hoztak, azokat a többi igazgatósági tagokra — aránylagosan — legfeljebb csak annyiban háríthatják át, amennyiben a szóbanlévő károkért a többi igazgatósági tagok magukkal a károsultakkal szemben is megtérítésre kötelezettek, mert enélkül az előlegező igazgatósági tagok fizetései nem minősülhetnek a többi igazgatósági tagok kártérítő kötelezettségének teljesítése gyanánt, — II. Az ügyvezetésben közvetlenül részt nem vevő igazgatósági tagok felelősségének előfeltételei.