Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

612 Kereskedelmi jog. előadása szerint az új igazgatóság megválasztott 13 tagja közül csak egy volt részvényes. Az a körülmény pedig, hogy a szóbanforgó igazgatósági ülési jegyző­könyvnek teljes másolata utólag minden egyes igazgatósági taggal közölte­tett, a szóbanforgó igazgatósági ülés alapszabályszerű összehívásának hiá­nyosságát nem pótolja. (1933. márc. 8. — P. IV. 5599/1932.) V. ö. Gr. XXII. 1053., XXV. 851. 868. Kt. 185. §. — Részvénytársaság képviselete szóbeli nyilatkozatnál. — Ha a részvénytársaság cégének érvényes jegy­zéséhez két igazgatósági tagnak vagy egy igazgatósági tagnak és egy cégvezetői jogosultsággal feruházott tisztviselőnek együttes aláírása szükséges, a társaságot terhelőén szóbelileg is csak ilyen módon tett kijelentés alapján keletkezik kötelezettség. K. A felperes vitatása szerint a kereseti követelésnek a kocsi és ló­tartás, valamint a havonta szállítani kötelezett liszt elmaradásából szárma­zott kárra vonatkozó része tekintetében egyrészt ilyen szóbeli kijelentést S. József alperesi cégvezető és G. József igazgatósági elnök tettek, más­felől pedig azt vitatta, hogy a nevezettek mindenike ,,teljhatalmú meg­bízottja" volt az alperes társaságnak és jogszabálysértésként panaszolja, hogy a fellebbezési bíróság ennek ellenére sem állapította meg az alperes joghatályos nyilatkozatára alapított követelésének jogosságát. Azonban a fellebbezési bíróság által a tárgyalás és bizonyítás teljes anyagának mérlegelésével jogszabálysértés és nyilván helytelen ténybeli következtetés nélkül s nem is iratellenesen, tehát itt is irányadó módon megállapított tényállás szerint a felperes által vitatott nyilatkozatokat csak S. József tette meg, míg G. József részéről ilyen kijelentés megtételét nem látta bizonyítottnak. Az egyedül S. József által tett nyilatkozat tehát csak akkor volna alkalmas az alperes kötelezettségének megállapítására, ha a nevezett az al­peres részvénytársaságtól külön felhatalmazást nyert volna a kérdéses nyi­latkozat megtételére. Erre azonban a perben nem merült fel adat és a fel­peres felülvizsgálati kérelmében maga sem jelöl meg olyan ténykörülmé­nyeket, amelyekből erre okszerű következtetés volna vonható. (1932. jan. 27. - P. VII. 5446/1931.) V. ö.: Gr. XXII. 1052., XXV. 854. L. a következő határozatot is. 869. Kt. 185. §. — Részvénytársaság képviselete szóbeli nyilatkozatnál. — A részvénytársaság alapszabályainak azt a rendelkezését, hogy a társaság cégét — érvényesen — az igazga­tóságnak két tagja, vagy pedig az igazgatóságnak egy tagja és egy, az igazgatóság által cégvezetési meghatalmazással felruhá­zott tisztviselő együttesen jegyzi, megfelelően alkalmazni kell az igazgatóság nevében szóval tett nyilatkozat hatályosságának, a társaságot kötelező voltának az elbírálásánál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom