Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Részvénytársaság. 861. 603 döntése is, amellyel a felpereseket a II. r. alperes jelzálogjogainak törlése iránti keresetével is elutasította, mert amennyiben az I. r. alperes a perbeli ingatlanokra érvényes tulajdonjogot szerzett, úgy mint jelzálogtulajdonos, ez ingatlanokat jelzálogként érvényesen köthette le a II. r. alperes javára, következésképen e jelzálogjogok érvénytelenség okából nem törölhetők. (1932. szept. 15. — P- V. 5835/1930.) 861. Kt. 161. §., 919/1917. M. E. 9. §., 7000/1925. P. M. Pénzintézet felszámolása kényszeregyesség alapján. Igazgatóság tagjának felelőssége saját részvény megszerzéséért. Remuneráció. — LA Pénzintézeti Központ, mint felszámoló, — ha e minősége kényszeregyességi alapon nyugszik — egyben a kényszeregyességi összhitelezők érdekeinek képviselője is.— II. Ebben az utóbbi minőségében pedig nyilván jogosult a hitelezők összességének érdekében szükséges jogcselekményekre, tehát arra is, hogy az alperes, mint a kényszeregyességi adós F. részvénytársaság igazgatósági tagja ellen érvényesítse a hitelezőket a Kt. 161. §. második bekezdése szerint — a részvénytársaság saját részvényeinek megszerzése miatt — megillető kártérítési igényt. — III. Saját részvények megszerzése alapján igazgatóság tagjának felelőssége. — IV. Régebben kikötött remunerációt nem lehet az 1925. január elejei tisztán csak vagyonmegállapító megnyitó mérlegben foglalt új értékelés mellett kihozható nyereség alapján számítani. K, A F. részvénytársaság budapesti bejegyzett cég — a hitelezőivel a budapesti kir. törvényszéken 1930. február 28-án Ke. 43.250/1929/82. szám alatt csődönkívül létrejött jogerős kényszeregyességnek — a 921/1917. M. E. számú rendelet 9. §-ához képest megszabott rendelkezés folytán számol fel a pénzintézeteknek a Pénzintézeti Központ által intézett önkéntes felszámolása tárgyában 919/1917. M. E. szám alatt kibocsátott rendelet megfelelő alkalmazásával olyképen, hogy a hitelezők a felszámolás eredménye szerint fognak — a kényszeregyesség tartalma szerint — aránylagos kielégítésben részesülni. Ilyképen a Pénzintézeti Központ felszámolói működése nem egyedül a F, részvénytársaságnak, hanem egyúttal az utóbbi összhitelezőinek rendelkezésén is, vagyis kényszeregyességi alapon nyugszik; következőleg a Pénzintézeti Központ, mint — lényegileg — kényszeregyességi értékesítő, nem kizárólag csak az adós F. részvénytársaságnak a szerve, hanem egyben a kényszeregyességi összhitelezők érdekeinek képviselője is. . . . Mint a fejben II. a. . .. Mivel eszerint a felszámoló Pénzintézeti Központ ezúttal a kényszeregyességi hitelezők jogán is megindíthatta a jelen pert, közömbös az a kérdés, hogy a fellebbezési bíróságnak helyes indokai nyomán a m. kir. Kúria által is elfogadott jogi álláspont szerint a saját részvény szerzés miatt magát a részvénytársaságot is megillető kártérítő igényre nézve felléphetne-e perrel