Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Közkereseti társaság. 855—857. 597 856, Kt. 84. §. — Munkadíj közkereseti társaság tagjaínak, — Kikötés és a társaság tagjainak vagyonbetétele közti arányta­lanság hiányában a tag részére munkadíj meg nem ítélése. K. Arra nézve, hogy az alperes a maga részére a felperessel szemben munkadíjat kötött volna ki, — tényállás megállapítva nincsen és a ténymeg­állapításnak valamely jogszabálysértéssel történt mellőzését az alperes fe­lülvizsgálati kérelmében sem panaszolja. A peresfelek társasági vagyonbetételei között — a per adatai szerint — aránytalanság nincs. A fellebbezési bíróságnak az a döntése tehát, hogy az alperes munka­díjat nem számíthat fel, a K. T. 84. §-ának megfelel. (1932. szept. 2. — P IV. 6682/1930.) 857. Kt. 86, §, — Közkereseti társaság ügyleteinek elszá­molása, — LA társas viszony fennállása alatt az egyik társtag a társas viszonyból eredő egyes kiszakított követeléseket — ide­vonatkozó kikötés hiányában — a másik társtag ellen jogszerűen nem érvényesíthet. — II. Ha azonban a már tényleg megszűnt társaság feloszlásának és a kötelezően elő nem írt felszámolási eljárás lefolytatásának kimondására irányuló kereset tárgyi alapja hiányzik, — semmi akadálya nincsen annak, hogy az egyik tag a másik ellen valamely áru szállítából eredő követelését perenkívüli felszámolási eljárás nélkül per útján érvényesít­hesse akkor is, ha ezeknek a szállításoknak alapja a társasági szerződés volt. K. A fellebbezési bíróság a felperest keresetével azért utasította el, mert a felperes jogelőde és az alperes között a 20. sorsz. alatt csatolt ok­iratban foglalt megállapodással létrejött társasági szerződésre vonatkozó jogszabályok szerint a társaság tagjait egymás ellenében a végelszámolás megejtése előtt kereseti jog egyes, a társasági jogviszonyból kiragadott téte­lekre nézve nem illeti meg. A fellebbezési bíróság azonban azt a jogszabályt, hogy... mint a fej­ben I. a. . . . a perbeli esetre tévesen alkalmazta. A burgonyának Magyarországban való bevásárlása és Görögországban haszonnal való eladása céljából kötött 20. sorszám alatti társasági szerződés tartalmát ugyanis a fele-k meghatározták, — 1926. december 8-ikától 1927. május hó végéig terjedő időtartamban állapították meg. A társasági szerződésnek ezt az időtartamát a felek közös egyetértéssel (15. pont) meghosszabbíthatták ugyan, — és a fellebbezési bíróság helyesen következtetett arra, hogy a kereset tárgyává tett szállítások eszközlésével a felek a társasági szerződést hallgatólagos akaratmegegyezéssel meg is hosszabbították, minthogy azonban az alperes sem.állítja azt, hogy a felek a társas együttműködést a kereseti szállítások befejezte után is -tovább foly­tatták volna: nyilvánvaló, hogy a szóban levő társas viszony a kereset be­adásakor ténylegesen már megszűnt. Eltekintve tehát attól, hogy a szállított áruk árának megfizetését, vala-

Next

/
Oldalképek
Tartalom