Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Csendes társaság. 851. 593 II. r. alperes tovább is akként vezette, hogy egyedül ő jelentkezett üzlettulajdonosnak. A felperes 11. sorszámú előkészítő iratához képest maga utal arra, hogy II. r. alperestől nyert értesülésnek megfelelően, a H. r. alperes a III. r. alperessel kötött társasági szerződést akkor hozta először nyilvánosságra, amikor annak hiteles másolatát a felperesnek átadta, az addig eltelt 10 éven át senki sem tudott a II. és III. r. alperesek közt létrejött társasági szerződésről. Ezzel szemben nincsen jelentősége annak a kérdésnek, vájjon a III. r. alperes kifejezetten megtiltotta a II. r. alperesnek, hogy bárki előtt is elárulja társas viszonyuk fennállását, mert már magából abból is, hogy II r. alperes 10 éven át senki előtt fel nem fedezte a III. r. alperessel való társulását, arra kell következtetni, hogy a felek szerződési akarata arra irányult, hogy kifelé a III. r. alperes társasági tagul ne jelentkezzék. A II. r. alperes részéről a III. r. alperes számára az utóbbinak teljesített lakatosmunkákról 1922. évi január 6.-ról kiállított 7-/. jelű kimutatás szerint a II. r. alperes még a III. r. alperessel való viszonyában is ,,Z. József lakatos-, gép- és kazánműhelye" szövegű bélyegzőt használt, vagyis a vállalat tulajdonosául a maga személyét tüntette fel. A felperes fennebb érintett előadásából az is következik, hogy a felperes a kereseti követelés alapját képező ügyletek kötésénél abban a tudatban szerződött a II. alperessel, hogy az utóbbinak személyével, nem pedif> Z. József cégű közkereseti társasággal lép jogviszonyba. A kifejtettekre tekintettel, annak ellenére, hogy L. jelű okiratban II. és III. r. alperesek társulásokat Z. József cég alatt megalakult közkereseti társaságnak mondják, és annak ellenére, hogy az okiratban a III. r. alperes érdekeinek védelme céljából a csendes társat' rendszerint megillető jogokon túlterjedő jogokat kötött ki a maga részére, a II. r. alperessel szemben, a fellebbezési bíróság helyesen következtetett arra, hogy a II. és III. r. alperesek közt létrejött jogviszony nem közkereseti, hanem csendes társaságnak minősül, amelynél a III. r. alperes a II. r. alperes vállalatában vagyoni betéttel csendestársként vett részt. Nem ellenkeznek ezzel a III. r. alperesnek azok a ténykedései, . amelyekre a felperes az elsőbírósági és másodbírósági eljárás során utalt mert a III. r. alperes azok révén kifelé az üzletet a II. r. alperessel együtt folytató üzlettulajdonostársként nem jelentkezett, hanem ténykedéseivel a csendes társasági viszonyban csupán saját érdekeit törekedett érvényesíteni és megóvni. Ezeknélfogva indokaiból helyes a fellebbezési bíróságnak amaz állásfoglalása és döntése, hogy a kereseti követelés alapját képező, a felperes és a II. r. alperes közt létrejött ügyletekből, a II. r. alperessel csendestársaságot alakító III. r. alperes csendestársra kötelezettség nem származott, és hogy ekként a felperes keresetének a III. r. alperessel szemben jogos alapja nincs. (1932. nov. 17. — P. IV. 2389/1932.) A helyiség közössége esetére 1. Gr. XXIV. 814. Döntvénytár. 1933. 3S