Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Egyéb ügyek 72—75. kiadmánnyal maga a végrehajtó fél jelentkezik nála. (76.781/1932. B. M. — M. K. L. évf. 37.) 73. 120.100/1923. P. M. — A konvencíós cselédek szerződésszerű természetbeni járandóságának kielégítése céljából történő vágás nem mentes a húsfogyasztási adó alól a 120.100/1923. P. M. sz. rendelet ama rendelkezése folytán, hogy a magánszemélyek által saját házi szükségletükre végzett vágás nem tárgya a húsfogyasztási adónak. (588/1931. K. sz. — 1392. E. H. — 1933. jan. 3. — Kod. 1933. 2. fűzet 58.) 74. Kataszteri felmérési költségek lajstromos kivetése ellen irányuló jogorvoslat elbírálására az alispán illetékes. Kb. A panaszos a kataszteri felmérési költségek kivetése kérdésében fellebbezett. A kivetés kérdésében megtámadható határozat még nem keletkezett. Elkésettnek a jogorvoslat tekinthető nem volt, mert a bíróság állandó gyakorlata szerint a kivetési lajstrom még nem tartozik a vitás eljárás keretébe, — amennyiben csak az ez ellen beadott jogorvoslat folytán indul meg a vitás kérdés eldöntése céljából az eljárás, — s így az ahhoz fűződő jogkövetkezmények szempontjából a kivetés a jogvitában hozott ügydöntő véghatározattal azonos megítélés alá nem vonható. Az 1929: XXX. t.-c. 58. §-ának b) pontja szerint a közigazgatási bizottság fellebbviteli hatásköre megszűnt és helyébe az 57. §. 2. a) pontja szerint magánérdekű ügyben a törvényhatóság első tisztviselője lépett. Ezért a jelen magánérdekű ügyben a jogorvoslatot a vármegye alispánja elé kellett utalni. (1933. 1/31. — 3721/1930. K. — M. K. LI. évf. 15.) 75. Nem illeti meg szegénységi bizonyítvány azt az asszonyt, kinek férjét életszínvonala után ítélve, képesnek kell tartani arra, hogy a felesége által indítandó per költségeit fedezze, vagy előlegezze. Kb. Az eljárás adatai szerint a panaszosoknak sem vagyonuk, sem. készpénzjövedelmük nincs, s mindketten férjeik háztartásában élnek. A férjet azonban a feleség eltartásának kötelezettsége terheli, s ez a kötelezettség a feleség élelmezési, lakási, ruházkodási és egyéb szükségleteinek fedezésére is kiterjed. Ezeknek a szükségleteknek fedezése a jelen esetben, amikor a panaszosok férjei, akik közül az egyik ügyvéd, a másik orvos, öt—öt szobás lakásban laknak, nyilván lényegesen magasabb összeget igényel, mint amekkora a helybeli közönséges napszám. Ha tehát a panaszosoknak készpénzjövedelmük nincs is, az őket illető tartás pénzbeli egyenértéke az ily jövedelem jelentőségével bír. Ezért az adott körülmények közt annak bizonyítására, hogy a panaszosoknak nincs több jövedelmük, mint amennyit a lakhelyükön szokásos közönséges napszám kitesz, a ténybeli alap hiányzik. A férj és feleség anyagi és erkölcsi életközösségére, valamint az ebből az élet- és érdekközösségből és a házasság természetéből a házastársakra