Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

31) Közigazgatási jog. san összefügg a nyugdíjra való igény kérdésével s így a beszámítás kérdésében csak a nyugdíj igény megnyílta után lehet érdemben határozni. Ezért a panaszt abban a részében ezúttal érdemi elbírálás nélkül vissza kellett utasítani. (1932. dec. 6. — 4292/1930. K. — M. K. LL évf. 7.) 37. 62.000/1926. B. M. sz. r. 23. p. — Felfüggesztett községi alkalmazottak illetményeit csak a felfüggesztés jogerőre emelkedését követő hónap elsejétől kezdve kell beszüntetni. (2432/1929. K. sz. — 1366. E. H. 1931. szept. 15. — Kod. 1932. 4. fűzet 82.) 38- 62.000/1926. B. M. sz. r. 31. p. — Nincs helye a nyugdíj beszüntetésének amiatt, hogy a nyugdíjas községi alkalmazottat ideiglenesen behelyettesítették. A nyugdíjasnak a helyettesítés tartamára napidíjat és útiköltséget, illetve átalányt kell utalványozni. (3050/1928. K. sz. — 1377. E. H. — 1932. nov. 29. — 1933. Kod. 1. fűzet 8.) 39. 62.000/1926. B. M. sz. r. 32. p. — A községi orvost az orvosi rendelőszoba fűtési és világítási költsége fejében külön járulék illeti meg. líb, A 62.000/1926. B. M. számú körrendelet 32-ik pontja szerint, az a községi orvos, aki az orvosi rendelőszobát azért tartja magánlakásán, mert a község rendelőszobát nem bocsát rendelkezésére, az ehhez a rendelethez mellékelt kimutatásban megállapított fizetésen felül a rendelőszoba bére, fűtési és világítási költsége fejében 1927. évi július hó 1-től kezdve havi 150 000 korona külön járulékban részesül, amely nyugdíjba nem számít be. A most szóbanlevő esetben a panaszos orvos a három szobából ás. mellékhelyiségekből álló lakásán kívül még külön rendelőt és várószobát is természetben élvez a községtől. A nem vitás tényállás szerint azonban a panaszos az orvosi rendelőszoba részére a községtől természetbeni fűtésben és világításban nem részesül. Már pedig az ismertetett belügyminiszteri rendelet a községi orvos részére fűtési és világítási költségek fejében is biztosít külön járulékot. Az a körülmény, hogy a község természetben ad rendelőszobát a panaszos részére, nem zárja ki azt, hogy a természetbeni fűtés és világítás hiánya miatt, a panaszos külön járulékban részesíttessék. Ezért kellett a fűtési és világítási külön járulék megállapítására irányuló panasznak helyt adni s a vármegye alispánját arra kötelezni, hogy a panaszoo részére a fűtési és világítási külön járulékot állapítsa meg. (7197/ 1931. K. sz. — M. K. L. évf. 50.) 40, 62.000/1926. B. M. sz. r. 32. p. — A 62.000/1926. B. M. számú körrendeletben használt ,.működési pótlék" szavak nem külön utalványozandó készpénzilletményt jelentenek, hanem a természetben kapott javadalmazások pénzbeli egyenértéke és az azon alul maradó törvényszerű fizetés között mutatkozó többletet. (2924 1928. K. sz.— 1393. E. H. — 1933. jan. 3 — Kod. 1933. 2. fűzet 59.)