Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

182 Büntetőjog. ügyeit kellő megértés nélkül vezetik, — általánosító jellegénél fogva kihat a kisgyűlés közhivatalnok tagjaira is és miután ezeket nyiltan kötelességmulasztással, vagyis kötelességszegéssel vádolja, valóság esetén a közhivatalnokok ellen fegyelmi eljárás megindításának oka lehet. (1929. évi XXX. t.-c. 76. §.) A közleménynek ez a tartalma különösen az, ami a vádbeli vétség tényelemeit feltünteti. A bűnösség megállapítása tehát nem sérti az anyagi torvény rendelkezését. A büntetés megfelel a bűnösségi körülményeknek, annak súlyosítására. vagy enyhítésére a m. kir. Kúria nem talált alapot. A büntetés végrehajtását azonban a m. kir. Kúria hivatalból felfüggesztette, mert különös méltánylást érdemlő körülménynek tekintette a vádlott javára megállapított azt a tényt, hogy könyvével kizárólag a közérdeket akarta szolgálni; ezért tehát a büntetés felfüggesztésétől a vádlott jövőbeli magatartására kedvező hatást vár. (1933. március 7. — B. L 6135/1932. sz.) 445. Bv, 1, §„ — Az az állítás, hogy a felek párbaj után nem békültek ki, az egyik fél a lovagias elégtételadás után sem nyújtott kezet a másik félnek, a közfelfogás szerint a felek egyikét, sem teszi ki közmegvetésnek, de nincs annak becstelenítő, lealacsonyító vagy megszégyenítő hatása sem. K. I. Ebben a bűnügyben a nem vitás tartalmú sajtóközlemény alapján a kir. ítélőtábla azért állapította meg a vádlott bűnösségét, mert a sajtóközlemény lényege az, hogy a párbaj után a felek között a kibékülést jelentő kézfogás az E. T. egyoldalú magatartása folytán maradt el, mert nevezett, mint a párbaj okául szolgáló alkalommal is, ezúttal sem fogott ellenfelével kezet. Ez a valótlan tényállítás pedig a sértettre hátrányos társadalmi értékítélet kiváltására alkalmas. II. A kir. ítélőtábla álláspontja ebben a kérdésben téves. A kérdéses sajtóközleményhez a kir. ítélőtábla oly magyarázatot fűz, ami nem fedi a közlemény tartalmát, amely szószerint csak ezeket tartalmazza: „a segédek felszólítására a felek nem békültek ki, tehát E. T. a lovagias elégtétel után sem fogott kezet B. M. E.-lel." Az pedig, hogy a felek a párbaj után nem békültek ki, az egyik fél a lovagias elégtételadás után sem nyújtott kezet a másik félnek, a közfelfogás szerint a felek egyikét sem teszi ki közmegvetésnek, de nincs annak becstelenítő, lealacsonyító vagy megszégyenítő hatása sem, ez a kitétel tehát a személy meggyalázását és megvetését, társadalmi értékének kisebbítését, vagyis a Bv. által védett érdekeket ebben a formában nem sérti, annál kevésbbé, mert a mondatban levő „tehát" szó világosan kifejezi, hogy E. T. azért nem fogott kezet ellenfelével ez alkalommal sem, mert a felek nem békültek ki. De a cikk tartalma a lényegben valónak is bizonyult, mert a megállapított tények szerint a felek a párbaj után valóban nem békültek ki, valóban nem fogtak egymással kezet, amint E. T. nem nyújtott kezet B, M. E.-nek, úgy utóbb nevezett sem nyújtott kezet E. T.-nak. A sajtóközlemény tehát nem tünteti fel bűncselekmény tényálladékát,