Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

174 Büntetőjog. pilóta növendék lehessen és tényleg a hamis végbizonyítvány alapján vették fel öt a „Délvidéki Aero Club" növendékének. Helyes tehát a kir. Ítélőtáblának az a jogi álláspontja, hogy a közckiratok bizonyító erejét érintő közjogi sérelmen kívül jogsérelem háramlott arra a pályázóra, aki a vádlottak cselekménye folytán nem juthatott be pilótanövendéknek, és ennek a jogsérelemnek lehetősége akkor is fennforog, ha a végbizonyítvány bemutatása nem okvetlenül szükséges arra, hogy valaki pilóta növendéknek felvétessék, mert kétségtelen, hogy a felvételt kérelmezők közül előnyben részesülnek azok, akik magasabb képesítést tudnak felmutatni. Nem tévedett tehát a kir. ítélőtábla, midőn a vádlottak cselekményében a közokirathamisítás bűntettének tényálladékát ismerte fel és bűnösségüket megállapította. (1933. április 21. — B. III. 123/1933. szám.) 433- Btk. 391. §., 96. §. Egység és többség kérdése közokirathamisításnál. Közokirathamisításnál többség szempontjából a bűnügy egyes mozzanatait feltüntető összes bűnügyi iratok az azokból kialakult egész bűnügy egységes közokiratát alkotják. K. A kir. Kúria úgy találta, hogy az alscfokú bíróságok tévedtek, amikor a vádlott cselekményeit 6 rendbeli közokirathamisításnak minősítették. A vádlott a személyazonosság igazolása céljából váltott cselédkönyv kérésekor és az alsófokú bíróságok ítéleteiben megjelölt 2 bűnügyben való kihallgatásaikor mondta magát valótlanul Sz. K.-nak. Az, hogy egy-egy bűnügyben az eljárt hatóságok vagy hatósági közegek hányszor hallgatták ki a hamis nevet bemondó vádlottat, nem lehet a halmazat megállapításának alapja, mert ezek a kihallgatások az egységes bűnügynek csak egyes mozzanatai, amelyekből az egész kialakul. Ekkép a bűnügy egyes mozzanatait feltüntető összes iratok az azokból kialakult egész bűnügy egységes közokiratát képezik és így a valótlan adatnak a bűnügyben való bejuttatása csak egy cselekmény. Ezek szerint nem 6, hanem csak 3 rendbeli közokirathamisítás állapítható meg a vádlott terhére. Minthogy pedig az alsófokú bíróságok tévedése a vádlott sérelmére szolgált, ítéletüket a kir. Kúria e részben hivatalból megsemmisítette és a büntetést a bűncselekmények számának csökkenése folytán megfelelően kisebb mértékben szabta ki. (1932. december 21. — B. III. 4035/1932. szám.) 434. Btk. 393. §., Bn. 50. §., Btk. 69., 96. §. — Csalás és közokirathamisítás elválasztása. — Egység és többség, részesség. — Ha a hamisított okiratokkal kapcsolatban a jogtalan vagyoni haszon célzatával és fondorlatos tévedésbeejtéssel valakinek kára okoztatott, úgy ez a cselekmény többlet nem olvad bele a közokirathamísítás bűncselekményébe, hanem azzal anyagi halmazatban a csalás bűncselekményének a tényálladékát is kimerítiK. A közokirathamisítás büntette befejezést nyer a hamisítvány szándékos elkészítése által, ha ebből valakire — az adott esetben az O. T. L-re