Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Magánlaksértés. Btk. 380. §. Lopás. Btk. 333. §. Rablás és zsarolás. Btk. 343., 350., 358. §. 424—429. 428. Btk. 350. §. — Büntető feljelentéssel való fenyegetés értelmezése zsarolásnál. K. A m. kir. Kúria pótmagánvádlónak a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján vádlott felmentése miatt bejelentett semmisségi panaszát a Bpn. 36. §. első bekezdése értelmében mint alaptalant elutasította. Az alsófokú bíróságok által megállapított, — a m. kir. Kúriára nézve is irányadó tényállás szerint, pótmagánvádló azt a pénzt (46 pengőt), melyet vádlott illeték törlesztés céljából — tehát meghatározott rendeltetéssel adott pótmagánvádlónak, s mely összeget pótmagánvádló azzal vett át, „hogy ő a tehertétel törléséről gondoskodni fog", — saját céljaira használta felVádlott ezért levelet írt pótmagánvádlónak, melyben felhívta őt, hogy a 46 pengős illetéket és annak időközi kamatait fizesse le illetékes helyen, mert ellen esetben „kénytelen lesz őt a büntető hatóságnál csalásért feljelenteni". Kétségtelen, hogy a vádlott ezekszerint büntető feljelentéssel való fenyegetéssel pótmagánvádlót a jelzett illeték ügynek rendezésére akarta kényszeríteni; s — noha az illeték rendezése vádlottra nézve annyira tekinthető „vagyoni haszonnak", — hogy ő ennek az illetéknek újból való megfizetését kívánta elkerülni, — a vádlottnak vádba vett ez a cselekménye még sem bűncselekmény, s helyes az alsóbbfokú bíróságoknak az a döntése, hogy a cselekmény a Btk. 350. §. tényálladékát ki nem meríti. A büntető feljelentéssel való fenyegetés ugyanis akkor jogos, ha az a fenyegetés annak a vagyoni haszonnak elérése végett használtatik, -— amit ez a fenyegetéssel élő fél a bűnvádi eljárás útján érvényesíteni amúgy is jogosított volna, — továbbá ha ez a fenyegetés azzal szemben használtatik, a kivel szemben a büntető igény érvényesíthető is, Már pedig ahhoz nem fér kétség, hogy vádlott annak elérése végett, hogy kérdéses 46 pengő illetéknek még egyszer való megfizetésétől megkíméltessék, s illetve, hogy a pótmagánvádló által jogtalanul saját céljaira felhasznált eme összeg neki megtéríttessék, az így jogtalanul cselekvő pótmagánvádló irányában büntető igényét joggal érvényesíthette volna. Minthogy vádlott cselekménye nem bűncselekmény, az ő felmentése törvényes. (1933. március 21. — B. II. 11/1933. szám.) 429. Btk. 350. §. — Zsarolást követ el az, aki katonai egyén adósát fegyelmi feljelentéssel való fenyegetéssel igyekszik tartozásának megfizetésére bírni. K. A fellebbviteli főtárgyalás során védő a Bp. 384. §-ának 9. pontja alapján azért jelentett be semmisségi panaszt, mert a kir. ítélőtábla a sértett ellen folyamatba tett becsületügyi eljárás iratainak beszerzését el nem rendelte. Minthogy azonban a kir. ítélőtábla az indítványozott bizonyítás kiegészítést helytálló indokolással és a törvény valamely lényeges rendelkezése vagy elve megsértése nélkül mellőzte, a kir. Kúria az alaki okból bejelentett semisségi panaszt alaptalannak ismerte fel és pedig annál inkább, mert a védő semmiféle bizonyító adatot nem hozott fel a mellett, hogy sértett