Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Beszámítást kizáró okok. Btk. 80. §. Büntetéskiszabás Btk. 89. §. 403—409. 406. Btk. 89., 232. §. — Büntetéskiszabás. — Erőszakos nemi közösülésnél súlyosító körülmény az, hogy a cselekményt nemileg érintetlen leányon követték cl. Nem a családos állapot, hanem a népesebb család eltartásával járó nehezebb anyagi helyzet mérlegelhető ennél a cselekménynél enyhítő körülményként. K. A m. kir. Kúria a vádlott büntetése kiszabásánál a bűnösség fokára befolyással biró súlyosító körülménynek tekintette ugyan a felhozottakon kívül azt is, hogy vádlott szűzi ártatlanságától is megfosztotta a sértettet és hogy vádlott cselekménye valójában a Btk. 235. §. szerint minősül és a büntetlen előélet mellett nem a családos állapotát, hanem népesebb családját veszJ enyhítő körülménynek és az így felhozott enyhítő és súlyosító körülmények egybevetése mellett úgy találta, hogy a Btk. 92. §. alkalmazása indokolt és hogy egyébként is vádlott büntetése bűnössége fokával arányban állóan szabatott ki. (1933. március 7. — B. II. 5911/1932. sz.) 407. Btk. 89—248. §. — A Kúria a büntetéskiszabás szempontjából nem tekintette büntetett előéletűnek azt, aki a védjegybitorlás vétsége miatt folyamatba tett újrafelvételi bűnügyben az elsőbírósági felmentő itélet meghozatala után a reá az alapperben kiszabott pénzbüntetést befizette. (Btk. 1933. március 28. — B. II. 6042/1932. sz.) 408. Btk. 89. §., 333. §. — Büntetéskiszabás. — Nem enyhítő körülmény: az, hogy a vádlott csak később társult társaihoz; — a munkanélküliség; — a bünsegédí közreműködés; — hogy a megnevezett dolgok nagyobbrészt élelmiszerek voltak. K. Az alsóbbfokú bíróságok által enyhítőnek felhívott az a körülmény, hogy D. A. vádlott „csak később társult vádlottársaihoz" nem tekinthető enyhítőnek, — mert tekintettel arra, hogy ez a vádlott kilenc lopás bűntettében vett részt, — az a körülmény, hogy vádlott ezt előbb vagy utóbb tette, — a bűnösség mérvére nézve közömbös. Szintúgy nem tekinthető enyhítőnek az alsófokú bíróságok által felhívott munkanélküliség sem, mert a munka hiánya bűncselekmény elkövetésének indokául nem szolgálhat, E. Gy. vádlott javára végül fel nem hozható enyhítőül, hogy vádlott „csak mint bűnsegéd vett részt", — mert ez a tény már bűncselekményei minősítésénél javára figyelembe vétetett. A kir. törvényszék által enyhítőnek felhívott az a körülmény, hogy a megszerzett dolgok „nagyobbrészt élelmiszerek" — nem enyhítő. Ezzel szemben fennt nevezett tolvajokra nézve igen nyomatékos súlyosító körülmény az, hogy a kezük ügyébe került dolgokat lopták, S. R.-né és M. I.-né vádlottakra (orgazdákra) nézve a bűncselekmény folytatólagossága. (1933. évi május hó 2. napján. — B. II. 256/1933. szám.) 409. Btk. 110., 232., 238. § A természetes atya magánindítványi jogosultsága a tizenhatodik életévét még be nem töltött természetes leánygyermekén elkövetett erőszakos nemi közösülés esetében.