Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

2 Alkotmányjog. megye vagyonán belül elkülönített alap. A miniszter határozata pedig ezzel a külön magánjogi alannyal szemben és nem a törvény hatósággal szemben tartalmaz intézkedést, s a törvényhatósággal szemben a miniszter ezúttal hatósági jogot egyáltalán nem gyakorolt. A miniszter álláspontja szerint az 1907, évi LX. t.-c. rendelkezései abban az esetben sem nyújtanának alapot a közigazgatási bírósági eljárásra, ha a segélyalap önálló jogi személyiséggel nem bírna, s ha ennélfogva a megtámadott rendelkezés a törvényhatóságra vonatkoznék, mert az említett törvény a törvényhatóságok hatósági jogkörének védelmét kívánja szolgálni és nem arra akar módot nyújtani, hogy kizárólag közigazgatási hatóságok elé tartozó ügyekre nézve a törvényhatóságoknak a közigazgatási bírói útat lehetővé tegye. II. A bíróság a m. kir. kereskedelemügyi miniszternek azt az álláspontját, amely szerint a kizárólag a közigazgatási hatóságok elé tartozó — tehát az 1896. évi XXVI. t.-c. rendelkezéseivel a közigazgatási bíróság hatáskörébe nem utalt — ügyekben tett miniszteri intézkedések az 1907. évi LX. t.-c. alapján panasszal nem támadhatók meg, helytelennek tartja. Az 1907. évi LX. t.-c. alapján a törvényhatósági bizottság közgyűlése által panasz tárgyává tehető ügyek megállapítása ugyanis, teljesen független az 1896. évi XXVI. t.-cikkben foglalt felsorolástól, s az 1907. évi LX. t.-c. 1. §-a általános elvi kijelentés útján, az 1896. évi XXVI. t.-cikkben felsorolt eseteken felül és azokra váló minden tekintet nélkül határozza meg a bíróság hatáskörét. Ha tehát az 1907. évi LX. t.-c. alapján panasz tárgyává tett ügy az e törvény 1. §-ában foglalt általános elvi meghatározás keretébe esik, a bíróság hatásköre fennáll, habár az eset különben kizárólag közigazgatási hatóságok elé tartozik, illetőleg az -1896. évi XXVI. t.-cikkben felsorolva nincs is. A bíróság azonban a m. kir, kereskedelemügyi miniszter által emelt hatásköri kifogásnak mégis helyet adott, mert úgy találta, hogy a panasz tárgyává tett eset az 1907, évi LX. t.-cikk 1. §-ának keretébe nem vonható. A most említett törvényszakasz szerint ugyanis a közigazgatási bíróság előtt való eljárásnak van helye a miniszternek a törvényhatóságra sérelmes rendelete, határozata és intézkedése ellen azon az alapon, hogy a miniszter a törvényhatóságnak, vagy szerveinek törvényes hatáskörét sérti, hogy a törvényhatósággal szemben valamely hatósági jogot törvényellenesen gyakorol, vagy hogy törvényt, vagy más törvényes szabályt sért. Ezek szerint mindazoknak a közigazgatási tényeknek, amelyek ellen az 1907. évi LX. t.-cikk 1, §-a alapján a közigazgatási bíróság előtt orvoslás kereshető, azzal az elengedhetetlen általános feltétellel kell bírniuk, hogy azok a törvényhatóságra nézve legyenek sérelmesek. Mihelyt a miniszter intézkedése, rendelete, vagy határozata a törvényhatóságra nézve nem sérelmes, az 1907, évi LX, t.-cikk 1. §-a alapján a közigazgatási bíróság előtt való eljárásnak jogalapja nincs. A miniszternek az a határozata, amelyet a törvényhatósági bizottság közgyűlése panasszal támadott meg, nem a törvényhatósági bizottság valamely ügyére vonatkozik és nem a törvényhatóság valamely kötelezettsé-