Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Egyéb ügyek. 378—379. 133 egyedül jöhet szóba, nemleges hatásköri összeütközés esete a közigazgatási hatóság és a rendes bíróság között akkor merül fel, ha mind a közigazgatási hatóság, mind a rendes bíróság, amelyek közül az egyiknek hatáskörébe tartozik az eljárás, ugyanarra az ügyre nézve jogerősen kimondják, hogy az eljárás hatáskörükbe nem tartozik. A fent előadottak szerint a jelen ügyben eddigelé csupán a rendes bíróság hozott a bírói hatáskört leszállító jogerős határozatot, míg a köz- * igazgatási hatóság részéről a közigazgatási hatáskört jogerősen leszállító határozat nincs, mert a város képviselőtestülete részéről a tiszti főügyésznek olyan értelmű utasítása, hogy valamely pert a város felperessége alatt indítson meg és az ehhez szükséges felhatalmazás megadása, mint merőben vagyonfelügyeleti intézkedések: a közigazgatási hatáskör leszállításával nem egyértelműek. Ennélfogva a jelen ügyben, tekintettel az 1907: LXI. t.-c. 19. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezésre, azt kellett kimondani, hogy hatásköri összeütközés esete nem merült fel. (1932. nov. 21. — 1932. Hb. 34. — M. K. LI. évf. 7.) 379. 600/1927. P. M. (K. K. H. Ö.) 9. §. — Tartozatlanul fizetett egyházi adó visszatérítése iránt indított kereset rendes bírói útra nem tartozik. A tartozatlan fizetés vitatása által ugyanis az ilyen igény nem veszti el közjogi jellegét. Egyes kártérítési keresetek kivételével nincs meg többé a törvényes lehetősége annak, hogy a bármely vonatkozásában közigazgatási bírósági hatáskörbe tartozó valamely ügy rendes bírói úton is érvényesíthető legyen. Hb. A hitközségi adó fizetésére vonatkozó kötelezettség, kétségtelenül közjogi jogviszonyon, jelesül az egyház, mint egyházi célú adó kivetésére jogosult közjogi alany és az eme hatóságának alávetett hivők, mint adóalanyok közti —• az állami törvények által is elismert — jogviszonyon alapul. A hitközségi adó közjogi jellege a 60.000/1927. P. M. sz. végrehajtási rendeknek a KKHÖ. 9. §-ához fűzött utasításában is kifejezésre jut, mint amely a hitközségi adókat az együttesen kezelt közszolgáltatások közé sorozza és ezzel azok behajtásához a közigazgatási jogi jogsegélyt (a közadók módjára való behajtás kedvezményét) biztosítja. A KKHÖ. 102. §-ának harmadik bekezdése pedig továbbra is érvényben tartja az ezekre a közszolgáltatásokra nézve fennálló rendelkezéseket és így tehát a 72.103/1920. V. K. M. sz rendeletnek azt az intézkedését is, amely az egyházi önkormányzat körébe utalja a r. kath. egyházközségi adók és egyéb ilyen közterhek megállapítását, — azzal a kiegészítéssel, hogy annak a kérdésnek elbírálása, hogy az arra illetékes hatóság jogérvényesen állapította-e meg a követelést, a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságának hatáskörébe tartozik, amelynek határozata ellen azután ugyancsak a KKHÖ. 104. §-ának 4. h. pontja értelmében a m. kir. Közigazgatási Bíróság előtti eljárásnak van helye. A Közigazgatási Bíróságról szóló 18% : XXVI. t.-c. 18. §-a értelmében viszont a törvénynek (rendeletnek) — és így a közigazgatási ás bírói gyakorlatnak is elvi érvényű — azok az intézkedései, amelyeknél-