Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)
Egyéb ügyek. 376—377. 131 hatóságnak határozata még jogerőre emelkedés esetében sem járhat azzal a jogkövetkezménnyel, hogy az ügy az illetékes bíróság hatásköréből — habár csupán az alaki jogszabályok alkalmazása szempontjából — elvonassék. (1933. márc. 20. — 1932. Hb. 82.) 376. 1899: XLIL t.-c. — E törvény II. fejezetében meghatározott (vagyis a cséplőgépvállalkozó és a gazdasági munkások között létrejött) szerződésekből eredő kárkövetelések elbírálása aszerint tartozik a közigazgatási hatóságnak, illetőleg a rendes bíróságnak a hatáskörébe, hogy a kárkövetelés összege egyénenként 100 koronát, illetőleg most már a 62.998/1926. I. M. sz. rendelet szerint 80 penget meg nem halad, avagy ezt az összeget meghaladja. (1933. máj. L — 1933. Hb. 20.) 377. 1900: XXV. t.-c. — Gazdasági vetőgép tekintetében keletkezett adásvételi jogügylet hatálytalanítása kérdésében a rendes bíróság hivatott dönteni, még abban az esetben is, ha az ügy a megrendelések gyűjtéséről szóló törvényes rendelkezésekbe ütköző kihágással van kapcsolatban. Hb. A Hatásköri Bíróság előrebocsátja, hogy a jelen ügyben H. törvényhatósági város kihágási bírósága, mint közigazgatási hatóság és a b.-i központi kir. járásbíróság, mint rendes bíróság között az 1907: LXL t.-c. 7. §-a első bekezdésének 4. pontja alá tartozó hatásköri összeütközés esete merült fel, mert mind az említett közigazgatási hatóság, mind a rendes bíróság — még pedig az utóbbi nem jogerősen — érdemlegesen abban a kérdésben döntött, hogy a N. G. Részvénytársaság b.-i bej. cég, mint eladó és G. I. hódmezővásárhelyi lakos kisbirtokos, mint vevő között egy gazdasági vetőgépre nézve az 1930. év nyarán kötött adásvételi jogügylet joghatályos-e. A felmerült hatásköri összeütközést a szóbanforgó magánjogi kérdés tekintetében a rendes bíróság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni a következő okokból: A rendőri büntető eljárásra vonatkozó egységes szabályzat kibocsátásáról alkotott 65.000/1909. B. M. sz. rendelet 43. és 44. §-ainak egybevetett értelmében a sértett vagy jogutódja a rendőri büntető eljárás során a kihágással kapcsolatos magánjogi igények közül csupán a kártérítési követelést és ezt is csak amennyiben a követelés tárgyának értéke járulékok nélkül 100 koronát, illetőleg most már a 63.800,1926. I. M. sz. rendelet értelmében 20 pengőt meg nem halad, valamint ezenfelül az olyan magánjogi követeléseket érvényesítheti a rendőri büntető bíróság előtt, amelyek, a törvény szerint, a rendőri büntető eljáráson kívül is a rendőri büntető bíróságként eljáró közigazgatási hatóság hatáskörébe tartoznak. Adásvételi jogügylet hatálytalanítására irányuló igény kétségtelenül magánjogi követelés és így a fentiek szerint a közigazgatási hatóság, mint rendőri büntető bíróság az előtte folyó kihágási eljárás rendén akár a vádlott elítélése, akár — a Rendőri Büntető Szabályzat 47. §-a értelmében — a vádlott felmentése esetére az ügylet hatálytalanítása kérdésében dönteni 9'