Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Cselédügyek. 355—358. 103 Gyámsági- és gondnoksági ügyek. 359. cseléd az ő bérkövetelését, mint tömegtartozást (1907: XLV. t.-c. 37. §. 3. bek., 1881: XVII. t.-c. 48. §. 2. pont és 60. §. 1. pont) a csődtömeggondnoknál bejelenti és a csödtömeggondnok, valamint a csődeljárásban érdekelt hitelezők a követelést akár a vaLdiság, akár az osztályozás tekintetében megtámadják, illetőleg el nem ismerik (1881: XVII. t.-c. 139. §.), úgy az 1881: XVII. t.-c. 146. §-a értelmében a követelést, ha az a peres eljárásra nem tartozik, az illetékes hatóság által kell megállapíttatni s csupán a követelés osztályozása feletti határozat illeti minden eseben a csődbíróságot, vagyis a rendes bíróságot. (1932. dec. 19. — 1932. Hb. 73.) 358. 1907: XLV. t.-c. 62. §. — A szolgálatadó által gazdasági cselédje javára tett állítólagos fizetési Ígéretnek a szolgálati szerződésbeli kötelemtől különálló és önálló magánjogi kötelmet létesítő jogi hatást tulajdonítani nem lehet. (1933. jún. 12. — 1933. Hb. 22.) Gyámsági és gondnoksági ügyek. 359. 1877: XX. t«-c. 77—78. §. — Gyámhatóságilag kirendelt gondnok részéről gondnokoltjával szemben az ennek érdekében kifejtett és a saját hivatásához tartozó munkával fölmerült ügyvédi díj és költség megállapítása, ha a díj és költség örökösödési perben merült fel, nem a rendes bíróságnak, hanem a közigazgatási hatóságnak a hatáskörébe tartozik. • Ugyancsak a közigazgatási hatóság hivatott az eljárás folyamán teljeskorúvá vált gondnokolt ellen előterjesztett díjmegállapítási kérelem elintézésére is. Hb. Azt a kérdést, hogy a gyámhatóságilag kirendelt gondnok részére a gondnokoltja érdekében kifejtett és a saját hivatásához tartozó szolgálatok végzése fejében a szokásos gondnoki jutalmon felül jár-e s ha igen, milyen mérvű külön díjazás, a gyámügyről szóló 1877: XX. t.-c. 78. §-a anyagi jogi vonatkozásban szabályozza ugyan és ez a szabályozás — minthogy nem az ügyvédi rendtartás 61. §-a alapján teljesített megbízásról van szó — az ügyvédgondnoknak az ügyvédi hivatása körében teljesített gondnoki szolgálataira is kétségtelenül kiterjed. De a kérdés hatásköri hovatartozását a törvény kifejezetten nem dönti el. Hasonló az eset a gyám és gondnok készkiadásai (költségei) tekintetében is, amelyek megtérítését az 1877: XX. t.-c. 77. §-a szintén kötelezően előírja ugyan, anélkül azonban, hogy a megtérítési igény elbírálását kifejezetten a gyámhatóság hatáskörének tartaná fenn. A hatáskör szempontjából nem lehet döntőnek tekinteni a gyámtörvény 140. §-ában foglalt rendelkezést, amely szerint a gyámok és gondnokok a sérelmesnek vélt gyámhatósági határozatok ellen a felsőbbfokú gyámhatósághoz fellebbezhetnek. Ennek a törvényi rendelkezésnek ugyanis önmagában nem a közigazgatási hatáskört általában megállapító, hanem azt csupán feltételező jelentősége van. Mégis a gyámhatósági kirendelés folytán gondnoki ügykörben végzett munkával fölmerült ügyvédi munkadíj és költség megállapításának gyámha-