Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

100 Hatásköri Bíróság határozatai. ból nem az a döntő, hogy a szolgálatot vállaló tudományos elő­készültséggel és általában magasabb mívelíséggel tényleg rendel­kezik-e, hanem az, hogy a feladat, amelynek ellátására vállalko­zik, olyan természetű legyen, amely tudományos előkészültséget avagy általában magasabb míveltséget feltételez. Már pedig a gyermekgondozónő munkája ilyennek tekin­tendő, mert a kor egészségügyi szívonalának megfelelő szakszerű gyermekápolás, aminőt az említett elnevezésű alkalmazott fel­adatköre föltételez, még ha az illető az ahhoz szükséges ismére-, tekét gyakorlati úton sajátította is el, a közönséges házi cseléd (bonne, pesztra, kísdajka) értelmi színvonalát mindenesetre meg­haladó szellemi tevékenységgel jár együtt. (1933. jún. 12. — 1932. Hb. 7. és 1933. Hb. 15.) 353. 1876: XIII. t.-c. 13. §. — A cselédszerződés semminemű alakszerűséghez nincsen kötve. írásos kötelezvény kiállítása akár a megszolgált, akár a még meg nem szolgált, de a cselédtörvény értelmében is járó bérrőh nem újítása, hanem csupán megerősítése a már fennállott köte­lemnek. A közigazgatási hatóság hatáskörét nem zárja ki az, hogy a cseléd, mint hitelező a követelését nem a gazda, mint közvetlen adós, hanem a gazda örökösei ellen érvényesíti. Plébános háztartását önállóan vezető, gazdájának nagyobb bizalmát élvező, több mint egy évtizeden át ugyanazon a helyen szolgáló házvezetőnő, aki ez alatt az idő alatt fizetését fel sem vette nem cseléd. Átalányösszegben felszámított és külön kötelezvénybe fog­lalt szolgálati járandóságnak nem cselédbér, hanem kártalanítás jellege levén, annak elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tar­tozik. Hb. A kereseti előadás értelmében a felperes, aki férjes asszony, több mint 10 éven át házvezetőnői tisztet töltött be a r. kat. plébánosnak (az alperesek jogelődének) háztartásában s az erre az időre részben még „hát­ralékos fizetését" kívánja érvényesíteni az örökösökkel szemben ama köte­lezvény alapján, amelyet a hátraléknak több részletben leendő megfizeté­séről az alperesek jogelőde állított volt ki, de amelyet időközben bekövet­kezett halála folytán ő már csak részben tudott teljesíteni. Az 1876: XIII. t.-c. rendelkezései értelmében a cselédszerződés sem­minemű alakszerűséghez nincsen kötve. így tehát az a körülmény, hogy a jelen esetben a felek a felperes szolgálatbalépése alkalmával írásbeli szer­ződést nem kötöttek, s a szolgálat ellenértékéről is csak később rendelkez­tek, a szolgálati szerződésnek közigazgatási hatáskörben való elbírálhatá­sát egymagában nem akadályozná. És nem lehetne akadálya ennek az a körülmény sem, hogy a gazda a cselédbér egy részéről utóbb kötelezvényt állított ki, mert az írásos köte-

Next

/
Oldalképek
Tartalom