Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

98 Hatásköri Bíróság határozatai. utalják, a kártérítési igényre vonatkozó közigazgatási hatáskör tekintetében az alakszerű határozat hiányát, mint amely hatásköri összeütközés felmerültének megállapítására törvényes alapul szolgálhatna, nem pótolhatja. (1933. márc. 20. — 1932. Hb. 31.) 346, 1907: LXL t.-c. 7. §. ut. előtti bek. — Nincsen hatásköri összeütközés az ügyazonosság fennforgása esetében sem, ha a rendes bíróságnak az ügy érdemében hozott ítélete a hatásköri összeütközés bejelentésekor már jogerőre emelkedett. Hb. A hatásköri összeütközésként bejelentett esetben a t.-i kir. járásbíróság T. B. b.-i lakost jogerős ítélettel arra kötelezte, hogy a telkes szomszédjának, V. K.-nak a beltelkén a vízlefolyás megakadályozása végett általa feltöltetett földterületet 15 nap alatt végrehajtás terhével eredeti állapotába állítsa vissza, megállapítván, hogy T. B.-nak imént említett cselekménye törvényes hatósági intézkedés hiányában tilos önhatalom volt. Viszont a t.-i járás főszolgabírája T. B. panaszára, amelyet a nevezett amiatt emelt, hogy V. K. az udvarán összegyűlemlett szennyvizet a háza falához vezeti és ezáltal azt állandóan rongálja, V. K.-t arra kötelezte, hogy udvarának T. B. lakóháza felé eső részét az eső- és szennyvíz káros hatása ellen megfelelően töltse fel. Ezek szerint a bírósági eljárás sommás visszahelyezésre, a közigazgatási eljárás pedig vízrendőri intézkedés megtételére irányúit, az előbbi esetben T. B.-nak ama cselekménye miatt, hogy V. K.-nak az udvarán az engedélye és hatósági felhatalmazás hiányában töltést létesített, az utóbbi esetben pedig V. K.-nak ama cselekménye miatt, hogy udvarán árkot tartott fenn, amelyben a szenny- és esővíz összegyűlt és T. B. háza falát alááztatta. Ámbár tehát az eljárás mind a rendes bíróságnál, mind a közigazga tási hatóságnál ugyanazon felek között folyt és így az ügyfélazonosság fennforgott, mindazonáltal az eljárás tárgya és jogalapja a fentiek szerint mindkét esetben más-más volt, s ennélfogva hiányzik az ügyazonosság, amely plédig minden hatásköri összeütközésnek nélkülözhetetlen előfeltétele. De ettől eltekintve, hatásköri összeütközésről a jelen esetben azért sem lehetne szó, mert a rendes bíróságnak az ügy érdemében hozott ítélete a hatásköri összeütközés bejelentésekor már jogerőre emelkedett és így azt még az ügyazonosság különbeni fennforgása esetében sem lehetne most már az 1907: LXI. t.-c. 7. §-ának utolsóelőtti bekezdésében foglalt rendelkezés folytán hatásköri szempontból felülbírálni. (1933. jún. 12. — 1933. Hb. 12.) Cselédügyek. 347* 1876: XIII. t.-c. — Rokoni viszonynak — kivéve a családi közös gazdálkodásban végzett munka esetét — a cselédi minősítés szempontjából egyáltalán nincs jelentősége, a cselédkönyv használatának vagy hiányának pedig szintén nem a hatáskör hanem csupán a cselédtörvény büntető rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából van jogi jelentősége.