Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

88 Pénzügyi jog. vevő feleket a törvény ugyanazon az alapon, amelyből kifolyólag a fizetési sorrendet állapította meg, az egyetemleges fizetési kötelezettséget is kimondhatta volna és a felekre bízhatta volna az egymás közötti viszonylatban, hogy az illetékfizetési kötelezettséget egymás között rendezzék. Ezekből pedig az következik, hogy a fizetési kötelezettség tulajdonképen egyetemleges és a fizetési sorrend megállapítása a másodsorbani fizetésre kötelezettel szemben csak kedvezmény. A másodsorban fizetésre kötelezettnek a fizetésre kötelezettségére az alap nem az elsősorban kötelezettől való behajthatatlanság bekövetkezésével, hanem már az ügyletkötésben stb. való részvétellel keletkezett, amiért fizetési kötelezettségének elbírálása szempontjából teljesen közömbös kell hogy legyen az a körülmény, hogy az elsősorban kötelezettel szemben a behajtás körül történt-e a kincstár, illetőleg az állami vagy községi közegek részéről mulasztás vagy sem. (199. számú jogegységi megállapodás. — Pod. 1933. 2. fűzet 47.) 298. 1920: XXXIV. t.-c. 23. §. — A dologi kezesség akkor is alkalmazható, ha az adóhivatalt a közvetlen illetékfizetésre kötelezettekkel szemben való illeték behajtásnál mulasztás terheli. (Kb. 17.621/1931..P. sz. — M. K. L. évi- 42.) 299. 1925: XXVI. t.-c. 117. § Az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodási eljárásban a névaláírási hitelesítések nem esnek hitelesítési illeték alá, (22.969/1931. P. sz. — 1799- E. H. — 1933. márc. 1. — Pod. 1933. 1. fűzet 15.) 300. 1929/1929. P. M. sz. r. 10. §. — Ha a kiszabás alapján készpénzben fizetendő telekkönyvi bejegyzési illetéket az illetékfizetésre kötelezett a beadványi illetékkel együtt a beadványon rój ja le és a kincstárt illető beadványi és bejegyzési illeték öszszege többet tesz ki, mint amennyi bélyegekben lerovatott, akkor a bélyegekben lerótt összeg elsősorban a beadványi bélyegilletékbe számítandó be. (10.528/1931. P. M. — 1787. E. H. — 1931. júl. 14. — Pod. 4. fűzet 78.) 301. 111. díjj. 7. tét. — Ha az árverési vevő az árverési feltételeknek eleget nem tett és újabb árverés rendeltetett el, de az újabban meghirdetett árverést a bíróság a felek közös kérelmére azért állította be, mert a végrehajtást szenvedő tartozását kifizette, az árverési vétel létrejöttnek nem tekinthető és vételi illeték kiszabásának nincs helye. (Kb, 4875/1931. P- sz. — M. K. LI. évf. 14) 302. 111. díjj. 13. tét. IV. 16. (1907: III. t.-c. 1. §.) — A cégbejegyzési illetékre az 1907: III. t.-c. 1. §-ával megadott mentesség nem vonatkozik. (Kb. 10.903/1929- P. sz. — M. K. L. évf. 50.) 303. 111. díjj. 16. tét. — A 6700/1925. P. M. rendelet 1. §. (2) bekezdése értelmében a mezőgazdasági ingatlanokra nyújtott záloglevélkölcsönre megállapított bejegyzési illetékkedvezmény