Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

80 Hatásköri ügyek. tartozását szerződési alakszerűségek betartásától függővé tevő 1896: II. t.-c. nyer alkalmazást. Az 1898: II. t.-c. 8. §-ának második bekezdése szerint az olyan, bár gazdasági munka teljesítésére nézve létrejött szerződés, amelyet nem e törvényben vagy e törvény 17. §-a alapján meghatározott módon kötöttek meg, a közigazgatási hatóság előtt nem érvényesíthető. Minthogy pedig az 1898: II. t.-c. 8. §-ának első bekezdése szerint a bármely gazdasági munkát nem cseléd-minőségben szerződésileg elvállalni szándékozó munkásokkal a munkaszerződést a községi elöljáróság előtt keli megkötni, vagy az idézett törvény 17. §-a alá tartozó esetben az elöljáróság nak láttamozás végett be kell mutatni, minthogy továbbá a jelen esetben a szerződés az említett alakszerűséget teljesen nélkülözte és így a szerződésből származó munkabérigény elbírálására az 1898: II. t.-c. 17. és 72. §-a alapján a közigazgatási hatóság nem hivatott, mindezeknél fogva azt a nemleges hatásköri összeütközést, amely ebben az ügyben az a.-i kir. járásbíróság, mint rendes bíróság és a t.-i középjárás főszolgabírája, mint közigazgatási hatóság között felmerült, a rendes bíróság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. (1932. márc. 7. — 1931. Hb. 53.) 351. 1907: XLV. t.-c. 1. §. Az, aki valamely gazdaságban legalább egy hónapon át előre meg nem határozott összegű készpénzbér és teljes ellátás fejében mindennemű gazdasági munkát végez, — nem napszámos, hanem gazdasági cseléd. Bérkövetelésének elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1931. nov. 16. — 1931. Hb. 39.) 352. 1907: XLV. t.-c. 62. §. Annak a kérdésnek eldöntésénél, hogy a szolgálat fejében követelt díjazás cselédbér-e, s hogy ehhez képest a követelés érvényesítése a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik-e, nem az a döntő, hogy a fél a szolgálatot miképen minősíti, hanem az, hogy a szolgálat, amelynek ellenértékét a fél követeli, jogilag olyan szerződéses viszonynak a keretébe esik-e vagy sem, aminő viszonyt a törvény minősít gazda és cseléd közötti jogviszonynak. Hb. Az iratok alapján megállapítható tényállás szerint a felperes eredetileg cselédnek szerződött ugyan az alperes háztartásába havi bérért. Öt hónapi szolgálat után azonban a bérre vonatkozó megállapodás akként módosult közöttük, hogy a felperes bér helyett azontúl ruházatot és ha férjhez megy, kiházasítást fog kapni szolgálatainak ellenértékéül. Minthogy a felperes az említett öt hónapra bérét hiánytalanul megkapta, s arra az időre semminemű követelése nincs, annak megítélésénél, hogy az öt hónap leteltét követő időre is cselédnek lehet-e őt tekinteni vagy sem, az előző állapot az eltérő újabb megállapodás folytán többé figyelembe nem jöhet. A szolgálatbalépést követő hatodik hónap elejétől kezdve a felper??