Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

76 Hatásköri ügyek. 342. 1907: LXI. t.-c. 19. §. I. Az ügyazonosság, a feleknek, a per tárgyának és a vitás jognak azonosságát jelenti. II- Baleseti kártérítés és baleseti kártalanítás. Hb. Az n.-i kir. törvényszék előtt folyamatba tett pert a F. T, herceg uradalmában gép javítási munkaközben balesetet szenvedett T. J. gépész indította, volt munkaadójával, a herceggel szemben. Abban a perben pedig, amely a budapesti m. kir. munkásbiztosítási bíróság előtt folyt, mint peres felek, az előbbnevezett gépész és az Országos Társadalombiztosító Intézet, az utóbbi, mint jogi személy, állottak egymással szemben. Továbbá, míg a rendes bíróság eljárásának jogalapja az alperesként perbevont munkaadó­nak az alkalmazottját ért balesetért, a balesetbiztosítási kötelezettség állító­lagos elmulasztása miatt, az általános magánjog szabályai szerinti felelős­sége volt, addig a külön bíróság előtti eljárásnak a jogalapjául a pénztár különleges felelőssége szolgált, a munkásbiztosítási törvény alapján, a bizto­sítási szerződés tényleges megkötésétől függetlenül, minden esetben fennálló biztosítási kötelezettség értelmében. Végül míg a rendes bíróság eljárásának tárgya kártérítés volt, amely az alperes munkaadót az alkalmazottját ért balesetből származott tényleges károsodás teljes összege erejéig terhelte, addig a külön bíróság előtt kártalanítás iránt folyt az eljárás, amely abban az esetben, ha az igény jogilag helytálló lenne, a pénztárt díjszabásszerűen terhelte volna. Az előadottakból nyilvánvaló, hogy ezúttal a minden hatásköri össze­ütközés főalkateleméül szolgáló ügyazonosságnak egyetlen előfeltétele sem forog fenn, tekintve, hogy a rendes bíróság és a munkásbiztosítási bíróság előtti eljárásnak sem a tárgya, sem a jogalapja, sem pedig a két eljárásban szereplő ügyfelek nem azonosak. Minthogy pedig ügyazonosság hiányában nincsen hatásköri összeütkö­zés; továbbá, minthogy arra sincs adat, hogy az Országos Gazdasági Munkás­pénztár T. J.-t kártalanításra irányuló igényével hatáskör hiánya miatt szin­tén elutasította volna: mindezeknél fogva, figyelemmel az 1907: LXI. t.-c. 19. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezésre, azt kellett kimondani, hogy ebben az ügyben hatásköri összeütközés esete nem merült fel. (1932. ápr. 18. — 1932. Hb. 2.) Állandó gyakorlat. 343. 1928:XLIII. t.-c. 5., 8., 12. §.; 1932: IV. t.-c. 1., 47., 51. §. Az 1932: IV. t.-c, rendelkezéseiből az következik, hogy e törvény életbeléptével a munkásbíztosítási ügyekben eljárni hivatott bíróságok az 1928: XLIII. t.-c, 2, §-ának második bekez­dése alá eső külön bírósági jellegüket egészen elvesztették, amennyiben szervezetüket tekintve, teljesen beleolvadtak a ren­des bíróság szervezetébe, így tehát a Hatásköri Bíróság hatás­köre egyfelől a volt munkásbíztosítási bíróság, másfelől a kir, törvényszék vagy kir. járásbíróság között felmerült hatásköri összeütközés! eset elintézésére az 1928: XLIII. t.-c. 1,, 2. és 3. §-ai értelmében most már megszűnt, még pedig annál inkább, mert az a jogszabály (1928: XLIII. t.-c. 5. §.), amelyen eddigelé

Next

/
Oldalképek
Tartalom