Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)
Hitbizományi eljárás. (1102.) 731 amennyiben pedig mulasztás forogna fenn, a felperesek megfelelő intézkedés végett a hagyatéki bírósághoz fordulhatnak. (1932. dec. 15. — P. VI. 3926/1930.) Eljárás hitbizományi ügyekben. 1102. Hitbizományi eljárást szabályozó udvari rendelet 42. §. Hitbizományi gondnok perbenállása. — Az 1862. október 9-én kelt 15.742. sz. udvari rendelet 42. §-a értelmében a hitbizomány fővagyonát tárgyazó minden perben részt kell vennie a gondnoknak a legközelebbi várományosokkal közösen. A bírói gyakorlat értelmében is úgy a hitbizományi ingatlan tulajdonát, mint egyáltalában a hitbizományi utódokat terhelő bármely vagyonjogi kötelezettséget érintő per a hitbizományi gondnok és a várományosok perbevonása nélkül érdemileg el nem intézhető. K. A jelen esetben a felperes hitbizományi birtokos a szerinte a gróf D. K. által alapított hitbizomány tulajdonát tevő ingatlan birtokát és elvont haszon megtérítését követeli az alperestől. Az ilyen jogvédő cselekményre maga a hitbizományi birtokos is jogosult, mint aki az udvari rendelet 14. §-a értelmében a haszonvevö tulapdonosnak minden jogaival (és kötelezettségeivel) bír. Tehát a felperes keresete nézőpontjából a hitbizományi gondnok és a legközelebbi várományosok perben állása nem szükséges. Azonban az alperes viszontkeresetet támasztott első sorban a szóban íevő ingatlan tulajdona, másodsorban a fizetett 250 dollár vételár visszafiztése és 2504 P 50 f. beruházás megtérítése és járulékai iránt, és pedig a felperes mint hitbizományi birtokos, tehát valójában, a hitbizományi állagvagyontömeg ellen, de a gondnok és várományosok perbe vonása nélkül. Az ilyen szenvedőleges perekben a fenti szabályok értelmében a hitbizományi gondnok és a legközelebbi várományosok perben állása szükséges s velük szemben a viszontkeresettél érvényesített jogot csak egységesen lehet eldönteni. A Pp. 189. §-a II. bekezdése értelmében ilyen esetben a felperes keresetét és értelemszerűen az alperes is viszonkeresetét az elsőbíróság előtt az eredetileg perbe nem vont alperesekre is kiterjeszti. A szóban lévő lényeges hiba helyrehozhatása végett találta a kir. Kúria helyén valónak a feloldást és az ügynek az elsőbírósághoz való visszautasítását azzal, hogy az elsőbíróság az alperesnek adjon alkalmat a hitbizományi gondnok és a legközelebbi várományosok perbevonására, amire a Pp. 189. §-a II. bekezdése módot nyújt. A keresetnek a viszontkeresette! való szoros összefüggése következtében terjesztette ki a kir. Kúria feloldó rendelkezését a felperes keresetére ís. Az összes lényeges ténykérdések mellett tüzetes kiderítést igényel az is, hogy a 250 dollár vételár a hitbizományi vagyon tömegébe befolyt-e.