Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

58 Pénzügyi jog. sított, alperessel szemben a megítélt rész) az irányadó, — tehát a Pp. rend szerével sem harmonizál ez a megoldás. De ez a felfogás beütközík az 1914. évi XLIII. t.-c. 35. §-ában kifejezésre juttatott törvényes álláspontba is. A 35. §. nemcsak azt mondja, hogy a kereset értékének megváltoztatása, mind felemelése, mind leszállítása, a változtatás kijelentését tartalmazó irat (beadvány vagy jegyzőkönyv) illetékének és az ez után keletkező iratok és határozatok illetékének mértéke tekintetében irányadó, hanem azt is, hogy: „Ugyanez áll a fellebbezési kérelem megváltoztatásának esetére is." Ennek a törvényes rendelkezésnek semmi értelme sem volna, feleslegesen odadobott tartalom nélküli kijelentés, — elírás volna-e? Akik a 64. §-ra hivatkozással úgy magyarázzák, hogy ez csak utalás ezen utóbbi rendelkezésre, azok figyelmen kívül hagyják, hogy a 64. §. önmagában is megáll, és csak a fellebbezési kérelem felemelésének esetét szabályozza, a 35. §. pedig a változtatás bejelentése utáni további beadvány és jegyzőkönyv illetékéről szól és a fellebbezéssel kapcsolatosan az utolsó mondat erre és nem a 64. §. különleges szabályára utal. E szabály alapján tehát a helyes megoldás az, hogy a fellebbezést, egyenrangúlag a keresettel, illetékjogi szempontból az ezzel meginduló eljárás szülő okának tekintjük, amelyből felfakad az elintézés kötelezettsége végett szükséges eljárás úgy, hogy a kereset az elsőfokú bíróság előtti eljárás, a fellebbezés a fellebbezési bíróság előtti eljárást indítja meg, tehát fellebbezési eljárásban eljárás értéke alatt azt az értéket értjük, amelyet eljárás tárgyává maga a fellebbezés, vagy fellebbezések, vagy fellebbezés és csatlakozási kérelem, vagy kérelmek, illetve ezek felemelése vagy leszállítása tesznek. A Pp. szerint is a fellebbezési bíróság határozatának korlátai nem a kereseti kérelem és ellenkérelem, hanem a fellebbezési kérelem és ellenkérelem. Ezen, a törvényen és perintézmény illeték jogi szemléletén nyugvó magyarázat mellett nem ellentétes értelműek a 2. §. 2., 6. §. és 24. §. intézkedései sem, sőt összhangban így állanak, mert az utalás mindenütt eljárásra vonatkozik és itt az eljárás szó alatt fellebbezési eljárást (6. §.) lehet és kell érteni. A 2. §. 2. b) indokolása az, hogy ,,a magasabb illeték követelése az alaptalan fellebbezések megakadályozását célozza", tehát a fellebbezéssel kapcsolatos, azzal a fellebbezéssel, amelyet fél beadni akar, nem azzal, amire be sem ad. A megoldás tehát a törvény rendelkezései alapján az, hogy a fellebbezési eljárásban a fellebbezési eljárás értéke (tehát a fellebbezés és csatlakozás, illetve a fellebbezések és csatlakozások az esetleges felemelés vagy leszállítással módosuló, egymásba kapcsolódóan egymást kiegészítő értéke) az irányadó. (Közig. bír. 160. számú jogegységi megállapodás. — Pkjt. XII. 88.) 228. 1914: XLIII. t.-c. 23. §. A rangsorfeljegyzés törlésére irányuló felfolyamodás meg nem becsülhető tárgyú beadványnak tekintendő. (15.600 1929. P. — M. K. XLIX. 48.)