Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

Okirati illeték. 187—196. 53 190. 1920: XXIV. t.-c. 17. §. A nyugta illeték alapjába az alkalmazott természetbeni járandóságának értéke is beszámítandó. Kb. Nem lehetett a panasznak helyeL adni, mert az 1920. évi XXIV. t.-c. 17, §-a szerint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok tartoznak alkalmazottaiknak bármely elnevezés alatt adott járandóságai után a nyugtatványi illetéket készpénzben befizetni. Ez a kötelezettség tehát nemcsak a készpénzben fizetett járandóságok után terheli a vállalatot, mert ilyen megszorítás a törvényben nincsen. A természetbeni járandóság is a bármely elnevezés alatt adott járandóságok fogalma alá tartozik, mert az, amit a vállalat alkalmazottainak a teljesített szolgálat ellenében természetben ad, szolgálati járandóság. A panaszban felhívott 173.000/1928. számú pénzügyminiszteri rendeletben közölt felsorolás: „fizetés, lakbér, pótlék, segély, jutalom, tiszteletdíj, óradíj, stb." nem kimerítő, hanem exemplikativ, amit a „stb." szó is bizonyít és ez a rendelet szószerint idézi az 1920. évi XXIV. t.-c. 17. §-ának fent írt rendelkezését, amelyből nyilvánvaló, hogy a nyugtabélyegilletéket a természetbeni járandóságok után is le kell róni. (7773/1930. P. sz. — 1930. márc. 26. — Pkjt. XII. 104.) 191. 1920: XXXIV. t.-c. 102. §. Abban az esetben, ha a szerződő felek az ingatlanra vonatkozó vételi joggal (optío) nem élnek, az ingatlan vagyonátruházási illeték helyett ingó vétel utáni okirati (jelenleg 2%) illeték jár. (Közig. bir. 158. számú jogegységi megállapodás. — Pkjt. XII. 84.) 192. 163.600 1926. sz. pümín. rend. 68. §. Az állammal, törvényhatósággal, községgel vagy várossal kötött árúszállítási és vállalkozási szerződések után járó szerződési és nyugtailletéket, ha a kifizetés postatakarékpénztár útján történik, nem a nyugtán, hanem a járandóságból való levonás útján kell leróni akkor is, ha a szerződési illeték a nyugtailletékkel együtt 16 pengőt nem halad meg. (Közig. bír. 164. számú jogegységi megállapodás. — Pkjt. XII. 90.) 193. 111. díjj. 20. tét. A szóbeli szerződések illetékmentesek, ha a bérösszeg 1000 P-t meg nem halad. (11181/1928. P. — M. K. XLIX. 30—31.) 194.111. díjj. 27. t. Nőtartási igénynek okiratban való megállapítása illetékköteles. (4057/1930. P. — M. K. XLIX. 46.) 195. 111. díjj. 59. t. Az államrendőrséghez becsatolt kereskedelmi levél illetékének alapja a bejelentett kárigény összege és nem a kereskedelmi levélben foglalt érték. (889/1929. P. — M. K. XLIX. 41.) 196. 111, díjj. 59. t. Egész üzlet berendezési tárgyainak és árukészletének átruházásáról szóló, bár kereskedők között létesült