Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

Ált. forg. adók 141—146. Vagyonváltság 147—148. 45 Vadászati illeték. 149—150. — Öröklési illeték. 152—154. 148. 1921: XLV. t.-c. 3. §. Az íngatlanvagyonváltság kötelezettség megállapítása szempontjából a köteles részre jogosultnál a végrendeleti örökössel szemben az ingatlan birtokbajutásának napjául az idevonatkozó egyezségkötés napját kell tekinteni. (Kb. 17.384/1931. P, sz. — 1763. E. H. — 1931. nov. 17. — Pod. 1932. 2. füzet 37.) Vadászati illeték és fegyverigazolvány illetéke. 149. 5007 1924. P. M. sz. r. Vadászterületen vadászásra alkalmas lőfegyverrel megjelenés puszta ténye, — habár lövés nem is történt — mindaddig alkalmas a vadászás tényálladéka vélelmének megállapítására, míg az ellenkezője bizonyítást nem nyer. Kb. Helyes a pénzügyígazgatóságnak az ezen bíróság ítélkezési gyakorlatán alapuló az az álláspontja, hogy vadászterületen vadászásra alkalmas lőfegyverrel megjelenés puszta ténye megállapítja a vadászás tényálladékát és pedig akkor is, ha lövés nem történt. Ez a megállapítás ugyanis azon a vélelmen nyugszik, hogy aki vadászásra alkalmas fegyverrel vadászterületre megy, az ezt nyilván vadászás szándékával teszi és azt lövés nélkül is elkövetettnek kell tekinteni, mert az ottléttel járó lehetősége a vad keresésének, figyelésének és a lesnek már a vadászás tényálladékának az alkotó elemei. Ha azonban az eset körülményei a megállapítható tényállás szerint a vélelmet lerontják, abban az esetben a vadászterületen vadászfegyverrel tartózkodás puszta ténye a vadászás megállapítására nem alkalmas. (8691/ 1931. P. sz. — 1770. E. H. — 1931. jún. 9. — Pod. 1932. 2. füzet 47.) 150. 5007/1924. P. M. sz. r, 7. §. 1. bek. Fegyverigazolvány illetéke az egész vadászati évre akkor is csak egyszer jár, ha a 30 napnál nem hosszabb időre szóló vadászjegyet a vadászati év folyamán többször váltják ki. (Kb. 6.689/193L P. sz. — 1761. E. H. — 1931. ápr. 28. — Pod. 1932. 1. fűzet 22.) 151. I. Mókusnak lőfegyverrel való elejtése, bár nem vadászterületen, de vadászjegy nélkül, jövedéki kihágás. II. Seregekben vonuló szelíd galambokra való vadászjegynélküli vadászás jövedéki kihágás. (11.448/1928. P. — K. XLIX. 47.) Öröklési illeték. 152. 1920: XXXIV. t.-c. 6. §. 5. p. Az egyházmegye által kapott hagyaték illetékköteles. (10.585/1930. P. — M. K. L. 10.) 153. 1920: XXXIV. t.-c. 16. §. Örökösök által önként, kötelezettség nélkül ajándékozott haszonélvezeti jog nem szolgálhat alapul az örökösöket terhelő illeték nyilvántartásba vételére. (16.148/1929. P. — M. K. XLIX. 50.) 154. 1920: XXXIV. t.-c. 33, §. 4. pont. Özvegyi haszonélvezetnek évjáradékra való átváltoztatása esetén, ha a járadék nem