Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

Ház-, jövedelem- és vagyonadó. 89—104. 98. Több helyiségnél minden egyes helyiségre a használatba vétel időpontjától kezdve külön kell megállapítani késedelem ©setén a házadót. (11066/1929. P. — M. K. L. 9.) 99. Nem fürdővállalat által bérbeadott fürdőkabm nem tárgya a házadónak. (17.579 1928. P. — M. K. L. 9.) 100. Ha a vállalat alkalmazottainak a fennálló összeköttetésből kifolyólag az átlagosnál alacsonyabb bérért ad ki lakást, a tényleges bérértéknek becslés utján való megállapítása lehetséges. (9121/1930. P. — M. K. L. 12.) 101. 1875*. XXXVII. t.-c. 61. §. Részvénytársasági alapon működő sportháznak kizárólag az egyesület céljait szolgáló részeit sem illeti meg az állandó házadómentesség. (Kb. 5181/1929. P. sz. — 1767. E. H. — 1931. ápr. 21. — Pod. 1932. 2. fűzet 44.) 102. 1929: XXIII. t.-c. 14. §. Jogerős határozattal megadott ideiglenes házadómentességet újabb határozattal hatályon kívül helyezni nem lehet. (Kb. 15.295/1929. P. sz. — 1742. E. H. — 1931. jan. 31. — Pod. 1931. 4. fűzet 79.) Jövedelem- és vagyonadó. 103. J. V. H. Ö. 11. §. Bérbeadás útján hasznosított épületből vételcsökkenés címén levonásnak nincsen helye. (11.834/1928. P. — M. K. XLIX. 41.) 104. J. V. H. Ö. 11. §. 1. és 2. pont. Épületeknél, ha a tatarozási és karbantartási költségek fejében tényleg felmerült költségek igazolása hiányában e címen a nyers házbérjövedelemnek rendelettel megállapított százaléka hozatík levonásba, — az épület használatával járó világítási, tűzkárbíztosítási, vízvezetéki stb. költségeket igazolás esetén külön levonásba kell hozni. Kb. A jövedelemadó alapja az adóköteles tiszta jövedelem. Épületek után tehát a termelési és kezelési költségeknek a nyers házbérjövedelemből való levonása után mutatkozó tiszta jövedelem. A tatarozási és karbantartási költségek az épület nyersbevételének megszerzésére, biztosítására és fenntartására szükséges összes kiadásokat nem merítik ki, hanem azoknak csak egyik csoportját képezik és ezért a tatarozási és karbantartási költségeken kívül kellő igazolás mellett mindazokat a kiadásokat is le kell vonni, amelyek tényleg a házbérjövedelem megszerzésére, biztosítására, és fenntartására fordíttattak. Ha tehát a rendelet a „tatarozási és karbantartási költségek címén levonandó összeget" állapítja meg igazolás hiányában százalékban, akkor a tatarozási és karbantartási költségek címén százalékban levont összegen felül a tatarozási és karbantartási költségeken kívül felmerült és hiteltérdemlő módon igazolt egyéb termelési és kezelési költségeket a nyers házbérjövedelemből levonásba kell hozni, mert a J. V. H. Ö. 11. §-ának 1. és 2. pontja értelmében az adóköteles tiszta jövedelem kíszámítá3*