Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

Törvényhatósági ügyek. 16—23. 11 22. 1929: XXX. t.-c. 10. §. 3. bek. A virilisták választásán igazolatlanul részt nem vett legtöbb adófizetőnek a legközelebbi választásból való kizárására irányuló rendelkezés alatt csak a megbízás időtartamának lejárta után, vagy a törvényen alapuló feloszlatás folytán tartandó általános választásokat kell érteni. (6971/1931. K. sz. — 1340. E. H. — 1930. dec. 2. — Kod. 1932. 1. füzet 28.) 23. 1929: XXX. t.-c. 13. §. 8. bek. E bekezdésben említett magasabb iskolai képzettség szempontjából a megszerzett oklevelek száma közömbös. Kb. A legtöbbadófizetök II. csoportjában egyenlő szavazatokat kapott virilis választók között a sorrendi elsőbbséget a választási elnök sorshúzás utján állapította meg. Felszólalás folytán azonban a vármegye igazoló választmánya ettől eltérően M. T. sorrendi elsőbbségét abból az okból, hogy nevezettnek jogtudományi és államtudományi doktorátusa és ezenkívül még levéltárnoki szakvizsgája is van, a csupán jogtudori oklevéllel rendelkező M. B.-t és az orvosi diplomával bíró G. B.-t megelőzően állapította meg. A sorrendi elsőbbség ily módon történt megállapítása ellen panasszal él a vármegye tiszti főügyésze és panaszában azt vitatja, hogy mivel a törvény magasabb iskolai képzettséget említ, nem a több diploma, hanem a főiskolai végzettség mérve az irányadó. Már pedig — álláspontja szerint — az egyetemen, mint legmagasabb fokú iskolán elérhető legmagasabb iskolai képzettséget, a jogtudományi, illetve az orvostudományi oklevél adja meg. A panasznak jogszerű alapja van. Az 1929: XXX. t.-c. 13. §-ának (8) bekezdése — amely mint általános jogszabály nyilvánvalóan vonatkozik a legtöbbadófizetők választására is — kimondja, hogy „szavazategyenlőség esetében azt illeti a rendes tagság, illetőleg a sorrendi elsőbbség, akinek magasabb az iskolai képzettsége." A törvény tehát kifejezetten iskolai képzettséget említ. A törvénynek ezt a meghatározását szorosan kell magyarázni, A tudományegyetem jogi fakultásán szerzett jogtudori oklevél pedig kétségtelenül a legmagasabb iskolai képzettségek közé tartozik. Az tehát, hogy M. T.-nak a jogtudományi doktori oklevele mellett államtudományi doktori oklevele és levéltárnoki szakképzettsége van, teljesen közömbös, mert a magasabb iskolai képzettség megszerzése alatt nem azt értjük, hogy ha valaki több állásra való elméleti képesítés birtokában van, hanem azt, hogy az illető a főiskolákon elérhető legmagasabb elméleti képesítést megszerezte. A többféle oklevél birtokosa azzal szemben, aki csak egy, de hasonló értékű oklevél birtokában van — nem bír magasabb — hanem csak többoldalú képesítéssel, dr. M. T.-nak, dr. M. B.-nak és dr. G. B.-nak iskolai képzettsége pedig a törvényben megállapított sorrendi elsőbbség szempontjából egyenlő értékű. Mindezekre való tekintettel az ítélet rendelkező része értelmében kellett határozni. (2402/1930. K. sz. — 1349. E. H. — 1930. jún. 11. — Kod. 1932. 2. fűzet 50.).