Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

Emberölés. (Btk. 27S—292. §.) Testi sértés. (Btk. 301—313. §.J 418—420. 145 A testi sértés. (301—313. §.) 420. Btk. 301. 473. §§. II. B. n. 3. § A Btk 473. §-a alapján büntetendő a közhivatalnok, ki hivatalos eljárásában valakit tettleg bántalmaz, és ez által rajta könnyű testi sértést okoz. A kir. Kúria jogegységi tanácsa: A m. kir. Kúria büntető jogegységi tanácsa kimondja, hogy a kaposvári kir. törvényszék B. 5813/2/1930. számú végzésével megsértette a törvényt annyiban, amennyiben vitéz H. Gy. adóügyi jegyző által hivatása gyakorlatában okozott s 8 napon belül gyógyult testi sérülés elbírálására a kaposvári kir. járásbíróság hatáskörét és illetékességét állapította meg, holott ez a cselekmény a kir. törvényszék hatáskörébe tartozó, a Btk. 473. §-a alá eső vétségnek tényálladékát állapítja meg. A m. kir. Kúria már 1909. évi március hó 4. napján B. 1637/1909. szám alatt hozott, a B. H. T. III. kötetébe 228. szám alatt felvett elvi jelentőségű határozatában kimondotta, hogy annak a közhivatalnoknak cselekménye, aki hivatala gyakorlatában mást tettleg bántalmaz s ezáltal rajta könnyű testi sertést okozott, a Btk. 473. §-ába ütköző hivatalos hatalommal való visszaélés vétségének tényálladékát állapítja meg. Ennek a határozatnak indoka az volt, hogy a Btk. 473. §-ában meghatározott vétségre a 484. §. szerint kiszabható, a viselt hivatal vagy állás elvesztésében álló mellékbüntetés súlyosabb, mint a Btk. 302. §. harmadik tétele szerint kiszabandó pénzbüntetés. E határozat meghozatala óta azonban életbelépett a II. Bn., amelynek 3. §-a következtében a Btk. 302. §-ának fenti parancsoló szabálya hatályát vesztette. Ma tehát az a helyzet, hogy a könnyű testi sértésre sem rendeli a törvény kötelezőleg pénzbüntetés, mint mellékbüntetés kiszabását, ellenben azonos feltételek fennforgása esetében megállapítható ez a mellékbüntetés bármely vétség, tehát úgy a Btk. 473., mint a Btk. 301. §-a alá eső vétség esetében. Ezen újabb törvényes rendelkezés folytán tehát most már teljesen vitán felül áll az, hogy a közhivatalnok által elkövetett könnyű testi sértés vétsége semmi vonatkozásban sem esik súlyosabb elbírálás alá, mint a hivatalos hatalommal való visszaélés vétsége, hogy tehát csak az utóbbi vétség fennforgásáról lehet szó. Ennek megfelelően az 1930. október hó 10. napján B. I. 4961/1930. szám alatt kelt jogegységi határozat is kimondotta, hogy a vádlott által hivatala gyakorlatában elkövetett könnyű testi sértés a Btk. 473. §-a alá eső vétség tényálladékát állapítja meg. (B. I. 1402/1931. — 1931. jún. 19.) Hivatali hatalommal kapcsolatos testi sértés esetében a bíróságok eleinte anyagi halmazatot állapítottak meg, majd csupán a Btk. 301. §-át alkalmazták, míg végül a joggyakorlat arra az álláspontra helyezkedett, hogy ily esetben a cselekmény a Btk. 473. §-a szerint minősül. (L. e. gyakorlat régebbi ingadozására nézve Angyal—Degré—Zehery Mutató. 1. Döntvénytár. 1932. 10