Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

116 Hatásköri ügyek. Ami ezek után dr. R. J.-nek a m. kir. honvédelmi miniszter 11.877. eln. 13/1930. számú határozatával szemben a honvédségi pótdíj betudásával magasabb összegű nyugellátásra irányuló igényét illeti, e részben annyiban, amennyiben a Közigazgatási Bíróság 1273/1931. K. szám alatt hozott ítéletével — az átmeneti viszonyba, majd nyugállományba helyezés törvényellenességére alapított szempont kivételével — az igényt érdemben — elutasító értelemben — részlegesen elbírálta, nemleges hatásköri összeütközés esete szintén nem forog fenn. Másként áll azonban az eset a magasabb nyugellátásra és a honvédségi pótdíj folyósítására, helyesen a honvédségi pótdíjnak a nyugdíjba beszámítására (1930: XXVI. t.-c. 2. §.) vonatkozó igénynek azzal a részével, amely az átmeneti viszonyba, majd nyugállományba helyezés állítólagos törvényellenességére van alapítva. E részben ugyanis a Közigazgatási Bíróság, 1273' 1931. K. számú határozatában, hatáskörét jogerősen leszállította és ugyanilyen értelmű határozatnak tekinthető a budapesti kir. ítélőtáblának P. V [. 1 i.303/1931/5. számú ítélete is. Következésképen kettejük között az 1907: LXI. t.-c. 7. §-a első bekezdésének 1. pontja alá tartozó nemleges hatásköri összeütközés esete merült fel annál inkább, mert az ügy eme részének elbírálása — az alább kifejtendők értelmében — egyiküknek kétségtelenül a hatásköréhez tartozik. Az 1927: VI. t.-c. 1. §-a ugyanis a katonai havidíjas személyek nyugellátásából felmerülő vitás kérdéseket mind a jogalap, mind az összegszerűség szempontjából általában a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe utalta és e hatáskörön ugyané törvény 2. §-ának i) pontjában foglalt az a megszorító rendelkezés sem változtat, amely szerint nincs helye a Közigazgatási Bíróság előtti eljárásnak, sem a kérelemnek helyet adó, sem a kérelmet megtagadó határozat ellen abban a kérdésben, vájjon beállottak-e vagy megszüntek-e az állandó vagy ideiglenes nyugalomba helyezésnek az 1921: XXXII. t.-c. 2,, 3., 4. és 8. §-ában meghatározott előfeltételei vagy sem. Az 1927: VI. t.-c. 2. §-ának i) pontja t. i., amely lényegében nem más, mint az 1912: LXV. t.-c. 120. §-ának harmadik bekezdése g) pontjában foglalt hasonló intézkedésnek az 1921: XXXII. t.-c. megfelelő szakaszaira való hivatkozással kiegészített átvétele, a nyugállományba helyezés vagylagos előfeltételeinek (korhatár, bizonyos szolgálati idő, szolgálatképtelenség, közszolgálati érdek) vizsgálatát — megegyezően az állami tisztviselőkre vonatkozó nyugdíjtörvény említett helyével, amelyről ezt különben a Hatásköri Bíróság 1917. Hb. 28. és 1918. Hb. 40. számú határozataiban már ismételten megállapította, csak annak a közigazgatási jellegű kérdésnek az eldöntése szempontjából veszi ki a Közigazgatási Bíróság hatásköréből, hogy az alkalmazott a tényleges közszolgálat kötelékében továbbra is megtartassék-e, vagy a szolgálat alól felmentessék. Ha azonban, mint a jelen esetben is, a tényleges közszolgálati viszonyt a közigazgatási hatóság már megszüntette és ebben a helyzetben merül fel a nyugdíjigény jogosságának vagy összegszerűségének kérdése, akkor a nyugalomba helyezés feltételeinek vizsgálata nem az említett közigazgatási szempontból jelentkezik, hanem csupán úgy, mint a Közigazgatási Bíróság védelme alá helyezett nyugdíjigénynek az igény