Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

Az O.F.B. hatásköre 373., 374. 109 Rendes bíróság és közig, hatóság hatásköre büntető ügyekben 375., 376. 374. 1928: XLIIL t.-c. 4. §.; 1120/1929. M. E. sz. r. III. pont. Nem merült fel hatásköri összeütközés, ha az Országos Földbirtokrendező Bíróság határozata jogerőre emelkedett, még mielőtt a pénzügyminiszter az 0. F. B- határozatával ellentétes végzését meghozta volna. Hb. Az 1928: XLIII. t.-c. 4. §-ának 1. bek. és az 1907: LXI. t.-c. 7. §-ának utolsóelőtti bekezdése, továbbá az előbb idézett törvény végrehajtása tárgyában kibocsátott 1120/1929. M. E. sz. rendelet III. pontja értelmében az 1928: XLIII. t.-c. 2. §-ának akár az első, akár a második bekezdése alá eső bármely külön bíróság, ideértve tehát az Országos Földbirtokrendező Bíróságot is, érdemi határozatának jogerőre emelkedése után, a külön bíróság jogerős érdemi határozatát épenúgy, mint a rendes bíróság és a Közigazgatási Bíróság jogerős érdemi határozatát, a közigazgatási hatóság irányadónak elfogadni köteles. És minthogy ilyen esetben azt, hogy az ügy nem bírói, hanem közigazgatási hatósági hatáskörbe tartozik, sikerrel már nem lehet érvényesíteni, a Hatásköri Bíróság nem is bocsátkozhatott annak megvizsgálásába, hogy a felmerült esetben az 1928: XLI. t.-c, az 5580/1928. M. E„ a 8000/1928. P. M. és az 1300/1929. M. E. számú rendeletek alapián az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak, avagy a pénzügyminiszternek a hatáskörébe tartozott-e az eljárás. (1932. márc. 7. — 1931. Hb. 37.) Rendes bíróság és közigazgatási hatóság hatásköre büntető ügyekben. 375. 1879: XXXI. t.-c. 62., 73., 74. és 90. §§. Az 1879: XXXI. t.-c. 90. és 69. §-ainak egybevetett értelmében annak a cselekménye, aki valamely erdőben létező élőfát vagy ott létező levágott (de eladásra vagy felhasználásra még föl nem dolgozott) fát lop, csak abban az esetben minősül a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó erdei kihágásnak, ha az ugyanazon alkalommal eltulajdonított fák értéke — az 1928: X. t.-c. 1. §-ában foglalt rendelkezéshez képest — a 60 P értékhatárt meg nem haladja. Ha ellenben az eltulajdonított dolgok értéke az említett értékhatárt meghaladja, úgy — az 1879: XXXI. t.-c. 73. és 74. §§. értelmében — a cselekményt a büntető törvénykönyv rendelkezései alapján, mint lopás vétségét, illetve bűntettét kell elbírálni. (1931. dec. 21. 1931. Hb.) 376. 1879: XXXI. t.-c. 109. §.; 1879: XXXIV. t.-c. 19. §. Ha a terhelt égő gyufaszál elhajítása által gazdaságilag hasznavehetetlen gyomfákból és tövisbokrokból álló erdőben okozott tüzet és így a gondatlan tüzokozásból kifolyóan gazdaságilag értékelhető kár a sértettre nem háramlóit, a sértett területrészéhez csatlakozó szomszédos erdőségek pedig a tűznek idejekorán történt elfojtásával a tűzkártól szintén teljesen megóvattak, úgy a terhelt cselekményét tűzkár hiányában az 1879: XXXI. t.-c. 109.