Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

Végrehajtási ügyek 367., 368. 95 járás tárgya. Meg kellett pedig állapítani azért, mert az átszállítás mellőzése végeredményben az „ingókká" minősített tárgyak szoros zár alóli feloldásával egyértelmű, s az igénykereset is az említett tárgyaknak közigazgatási úton elrendelt zár alóli feloldását célozta, amely kérelem az átszállítás mellőzését szükségképen magában fogalta. Továbbá, mert a feleknek és a végrehajtás tárgyául szolgáló dolognak azonossága a közigazgatási hatósági és a rendes bírósági eljárásban egyaránt kétségtelen, s a hozott határozatok, amelyek egyike a zár fenntartását, a rendes bírói ítélet pedig a zár feloldását rendelte el, egymást kizárják. így tehát mind a közigazgatási hatóság, mind a rendes bíróság ugyanannak az ügynek az érdemében nem jogerősen határozván, kettejük között az 1907: LXI. t.-c. 7. §-a első bekezdésének 4 pontja alá tartozó hatásköri összeütközés esete merült fel. A végrehajtás alá vont gépek zár alá vétele a végrehajtás foganatosításának körébe tartozott, s így a hatásköri összeütközés is ezúttal csupán ebben a szűkebb kertben forog fenn, annál inkább, mert abban az irányban nincs kétség, hogy egy közadótartozás közigazgatási útu behajtása végett végrehajtás elrendelésére úgy ingók, mint ingatlanok tekintetében egyaránt közigazgatási hatóság hivatott. Közadótartozás közigazgatási úton elrendelt végrehajtásának foganatosítása ellenben a 600/1927. P. M. számú rendelet 49. §-ának 2. bekezdése és 79. §-ának 2. és 7. bekezdése értelmében közigazgatási hatóságnak vagy rendes bíróságnak a hatáskörébe tartozik aszerint, hogy ingókra vagy ingatlanokra vezetett végrehajtásról van szó. A fentiekből egyszersmind kitűnik, hogy közadótartozás fejében elrendelt végrehajtás foganatosítása szempontjából az államhatalmi hatáskör megoszlására vonatkozó kérdés az, hogy a végrehajtásnak ingó vagy ingatlan dolog-e a tárgya. Az ilyen kérdést akár a rendes bíróság, akár a közigazgatási hatóság a saját hatáskörében elbírálhatja ugyan, de egyikük sem a kizárólagosság (Kompetenz-Kompetenz) jogával. Ha azután kettőjük között — mint a jelen esetben is — a kérdés ellentétes elbírálása folytán ha•tásköri összeütközés esete merül fel, úgy a kérdést végérvényesen a Hatásköri Bíróság hivatott eldönteni. A jelen ügyben a Gy. Szénbánya és Téglagyárak Részvénytársaság cég közadó tartozása mjatt végrehajtás alá vont tárgyakra a közigazgatási hatóság a szoros zárt épen azon a címen rendelte el, hogy azok ingóságok, amivel szemben a rendes bíróság a zár feloldására irányuló igénykeresetnek viszont azon a címen adott helyett, hogy az alperes államkincstár javára lefoglalt gépek ingatlannak a részei és így az ingatlantól elkülönítve, ingóság gyanánt nem vonhatók végrehajtás alá.. A Hatásköri Bíróság megállapítja, hogy a két ellentétes jogi álláspont közül a rendes bíróságé a helytálló. Azt a kérdést, hogy pénzügyi jogi értelemben mely dolgok tekintendők valamely ingatlan tartozékának, sem a közadók kezeléséről szóló 600/ 1927. P. M. számú Hivatalos Összeállítás, sem annak végrehajtási rendelete (60.000'1927. P. M.) nem oldja meg. A vagyonátruházási illetékekről szóló 1920: XXXIV. t.-c. 2. §-ának 1. bekezdése kimondja ugyan, hogy ipar üzé-