Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

Anyakönyvi ügyek. 355. 85 A házasság felbontásának állami anyakönyvezése a közigazgatási hatóságnak nem önálló, konstitutív hatályú ténykedése, hanem a konstitutív hatályú bírói ítéletnek puszta foganatosítása. Azt, hogy valamely házasság felbontása az állami anyakönyvbe följegyeztessék, a rendes bíróság hívatott elrendelni és az állami anyakönyvvezető az ilyen módon elrendelt feljegyzést csupán foganatosítja. A feljegyzés elrendelésére ilyen értelmű utasítás a közigazgatási hatóságtól (belügyminisztertől) nem is eredhet, amely ennek folytán ellenkező értelmű utasítást sem adhat ki. Ez kitűnik az 1894: XXXIIí. t.-c. 67. §-ának első bekezdéséből, amely szerint: „ha a házasság jogerős bírói határozattal felbontatik, az elsőfolyamodású bíróság (és nem a belügyminiszter) erről az anyakönyvvezetőt a megfelelő anyakönyvi feljegyzés teljesítése (azaz foganatosítása) végett a jogerős bírói határozat közlésével hivatalból értesíti." Ez az értesítés (közlés) a feljegyzés elrendelésével egyértelmű. Az állami anyakönyvvezető tehát a feljegyzést csak a bíróság rendelkezése alapján és szorosan a bírói ítélet szerint tartozik foganatosítani, s a jogerős felbontó ítélettel szemben a házasság megszűnését kétségbe nem vonhatja. Ennek megfelelő rendelkezést tartalmaz a 20.000/1906. L M. számú házassági utasítás 82. §-a 1. pontjának első két bekezdése is, amidőn úgy rendelkezik, hogy ,,az anyakönyvvezető a m. kir. bíróságok által közölt ama jogerős ítéletek alapján, amelyek által valamely házasság felbontatott, a vonatkozó körülményeket az illető házassági anyakönyvben az utólagos bejegyzések rovatában a bíróság megnevezésének és a határozat számának feltüntetése mellett röviden feljegyzi. A feljegyzés a jogerős bírói határozat vétele után azonnal foganatosítandó." Az állami anyakönyvvezető ezek szerint, ha a rendes bíróság házasság felbontását tartalmazó jogerős ítéletnek följegyzés végetti közlését rendeli el, a följegyzést nyomban teljesíteni tartozik és nem fordulhat ezt megelőzően utasításért sem a belügyi, sem az igazságügyminiszterhez. Kivétel az az eset, ha külföldi bíróságnak magyar állampolgár házassága ügyében hozott határozatáról van szó, amelynek alapján az anyakönyvbe följegyzés egyáltalán nem foganatosítható. (1894: XXXIII. t.-c. 67. §. 2. bek.) A kormányhatóságnak az 1894: XXXIII. t.-c. 67. §-án alapuló bejegyzések elrendelése körül beavatkozási joga ezenkívül még akkor van, ha külföldi bíróságnak külföldi állampolgár házassági ügyében hozott határozata alapján kellene az állami anyakönyvbe följegyzést foganatosítani, amely ugyanis kifejezetten az igazságügyminíszter engedélyéhez van kötve. (20.000/1906. I. M. sz. utasítás 82. §. 1. pont 4. bekezdése.) Minthogy ezzel szemben olyan kivételes jogszabály nincs, amely a magyar kir. bíróságok által hozott házasságfelbontó ítéletnek megfelelő anyakönyvi feljegyzés teljesítését arra az esetre, ha a belföldi bíróság által netalán külföldi állampolgárok házassága bontatnék fel, a közigazgatási hatóság engedélyétől tenné függővé; továbbá, minthogy a belföldi bíróságok házasságfelbontó ítéleteit teJcintve, a konstitutív hatály a kifejtettek szerint a bíróság ítéletéhez, nem pedig az anyakönyvi följegyzés tényéhez fűződik; s minthogy az állami anyakönyvek vezetése körül a m. kir. belügy-