Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

-46 Pénzügyi jog. újból meghatározta, nem szolgálhat alapul arrat hogy a fellebbezéssel meg nem támadott jövedelemadó alap egyéb részében is helyesbíthető legyen. (11904/1928. — P. sz. 1928. okt. 25. — Pkjt. XI. 185.) Társulati adó. 124. 1923: XXXIV. t.-c. 1. §. A lakásépítő külön tevékenység útján létesített épületből eredő jövedelemre megállapított társulati adó alóli mentesség csak az építtető vállalatot illeti meg. (Kb. 4583/1930. P. sz. — 1720. E. H. — Pod. 1931. 1. füzet, 23.) 125. T. H. Ö. 2. §. Az elnöki tiszteletdíj az elnök javadalmazása s mint ilyen akkor is tantiémadó alá esik, ha az elnök kocsi költségeinek megtérítéseként adatik. (14719/1929. P. sz. — 1930. márc. 12. — Pkjt. XII. 81.) Igazgatósági tagok tisztviselői javadalmazására nézve 1.: Gr. 1925. 20. sz. hat., Gr. 1926. 104. sz. hat. 126. 1927. évi 400/P. M. sz., H. Ö. 13. §. 12. p. A társulati adókulcs megállapítása szempontjából a saját tőkéhez számít az új részvényekért évközben befizetett összeg. (15.872/1928. P. sz. — 1721. E. H. — Pod. 1931., 1. füzet, 25.) 127. T. H. Ö. 13. §. 12. pont. A vállalatba bevitt tőke után az üzem tulajdonosa részére folyósított kamat és a központi igazgatás költségeihez való hozzájárulás címén fizetett összeg a mérlegszerű nyereséghez hozzáadandó. (9852/1929. P. sz. — 1929. nov. 20. — Pkjt. XI. 214.) 128. T. H. Ö. 14. §. A szabadalom értékét nem egy eszményi összeg, hanem az az összeg képviseli, amelyet a szabadalom mindenkori tulajdonosa abba a szabadalomba valósággal befektetett; ennek igazolása az adókötelest terheli. (11.217/1928. P. sz. — 1928. nov. 20. — Pkjt. XII. 8.) 129. T. H. Ö. 14. §. Az időtartamhoz nem kötött jogosítványok értékéből eszközölt leírás adóköteles. (16.612/1929. P. sz. — 1930. ápr. 30. — Pkjt. XII. 9.) 130. T. H. Ö. 14. §. 2. A biztosítási vállalat által díjtartalékba helyezett összeget az adóhatóság az adóalap szempontjából nem változtathatja meg, ha a biztosító magánvállalatok állami felügyeleti hatósága a díjtartaléknak a mérleg szerinti dotációjának megváltoztatását csak javasolta és nem követelte. Kb. Panaszos azt kifogásolja, hogy a díjtartalék 1927. évi dotációjának egynegyed részét és az általános biztonsági tartalék dotációját a mérlegszerű nyereséghez hozzászámították.