Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

Békeszerződéssel kapcsolatos belső elszámolási ügyek. 74 75. 33 Családi pótlék. 76. gített hitelezőket saját vagyonukból is kielégíteni kötelesek oly mértékben, mint amely mértékben ezek a hitelezők csőd esetén kielégítést nyrtek volna. Ennél nagyobb mértékű kielégítésre a hitelezők igényt nem tarthatnak, mert az örökösöknek az a mulasztása, hogy a hagyaték ellen csődöt nem kértek, a hitelezőket nem juttathatja kedvezőbb helyzetbe, mint amilyenben lettek volna a szabályoknak az örökösök részéről való megtartása, vagyis a csődeljárás lefolytatása esetén. Tekintettel most már arra, hogy a néhai F. F. után maradt vagyon értéke, a hagyatéki leltár adatai szerint, jelentékenyen kevesebb, mint a hagyatékot terhelő tartozások összege, a hitelezők csőd esetén a hagyatékból csak aránylagos és nem teljes kielégítést nyerhettek volna. Igaz, hogy a tartozások közt az özvegy közszerzeményi igénye is szerepel, holott a közszerzemény a hagyatéknak csak a tartozások levonása után esetleg fennmaradó részéből adható ki. A tartozások összege azonban a közszerzemény címén igényelt összeg számításon kívül hagyása esetén is jóval magasabb a hagyaték cselekvő állapotának értékénél, s ezért a hitelezők mindenesetre csak aránylagos kielégítésre tarthatnak igényt. (1910/ 1927. K. sz. — 1284. E. H. — Kod. 1931. 1. füzet, 8.) 75. 1923: XXVIII. t.-c. 25—33. §. A magyar királyi felülvizsgáló és kiegyenlítő hivatal által a trianoni békeszerződés egyes gazdasági rendelkezéseivel kapcsolatos belső elszámolásról szóló 1923: XXVIII. t.-cikk alapján valamely elismert külföldi követelés belső elszámolása tárgyában hozott határozat ellen az adós 8 nap alatt köteles előterjesztést beadni. E határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye. (Kb. 2270/1928. K. sz. — 1272. E. H. — Kod. 1930. 3. füzet, 66.) Családi pótlék. 76. 1912: XXXV. t.-c. 3. §. A közszolgálati alkalmazottnak igénye van családi pótlékra mostoha gyermeke után akkor is, ha a gyermek házasságon kívül született. Kb. Családi pótlékra — az 1912. évi XXXV. t.-c. 3. §-ának rendelkezése szerint — annak az alkalmazottnak van igénye, akinek „törvényes, vagy törvényesített édes-, vagy mostohagyermeke van". A törvényes, vagy törvényesített minőség, a rendelkezés szövegének helyes értelme szerint, csak az alkalmazott édesgyermekére vonatkozhatik, mert a mostohagyermek az alkalmazottnak törvényes, vagy törvényesített gyermeke nem is lehet. A férjnek mostohagyermeke ugyanis, az aki a feleségtől a házasságkötés előtt és nem a férjtől született. Az, hogy a gyermek a feleségétől ennek korábbi házasságából, vagy házasságon kívül született-e, arra, hogy a gyermek a későbbi íérj mostohagyermekévé legyen, nincs befolyással. Vagyis a nőnek más férfitől házasságon kívül született gyermeke annak, akihez a nő később férjhez megy, éppúgy mostohagyermeke, mint az a gyermek, aki a nőnek korábbi házasságából született. Döntvénytár. lű31. 3