Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

Államszolgálati ügyek. 19., 20. Törvényhatósági ügyek. 21. 11 királyi ítélőtáblai bírót és V. I. p.-i királyi törvényszéki tanácselnököt az összeférhetetlenségi bizottság tagjaiul kijelölte, s ezt a kijelölést a közgyűlés tudomásul vette. Ezek ellen a választások, illetőleg kijelölés ellen P. szabad királyi város tiszti főügyésze az igazolóválasztmányhoz intézett felszólalással élt, az igazolóválasztmány azonban a felszólalásnak — a fejezetben megjelölt véghatározat tartalma szerint — nem adott helyet. A panasz az igazolóválasztmánynak ez ellen a véghatározata ellen irányul. Úgy a felszólalás, mint a panasz arra van alapítva, hogy a bíró, az 1869. évi IV. t.-c. 10. §-ának rendelkezése szerint, a törvényhatósági bizottságtól megbízatást, vagy kiküldetést nem fogadhat el. II. A törvényhatósági igazolóválasztmány tagjainak megválasztása, illetőleg az összeférhetetlenségi bizottság tagjainak kijelölése ellen sem az 1896. évi XXVI. t.-c., sem az 1929. évi XXX. t.-c, sem más törvényes intézkedés panaszjogot nem biztosít, a közigazgatási bírósági hatáskör kiterjesztésének pedig a joghasonszerűség alapján, az 1896. évi XXVI. t.-c. 19. §-a szerint helye nincs. Ezért a panasz tekintetében, amennyiben az I. I. királyi ítélőtáblai tanácselnöknek az igazolóválasztmány tagjává történt megválasztása, illetőleg a most nevezettnek, valamint K. N. királyi ítélőtáblai bírónak és V. I. királyi törvényszéki tanácselnöknek az összeférhetetlenségi bizottság tagjaivá való kijelölése ellen irányul, ennek a bíróságnak hatáskörét megállapítani nem lehetett, s a panaszt ebben a részében fellebbezésként leendő elbírálás céljából, az 1929. évi XXX. t.-c. 57. §-a értelmében erre hivatott magyar királyi belügyminiszterhez áttenni kellett. III. A törvényhatósági kisgyűlés tagjainak választása ellen, az 1929. évi XXX. t.-c. 18. §-ának negyedik bekezdése szerint, 15 nap alatt panaszszal lehet élni a közigazgatási bírósághoz. A törvény azonban a kisgyűlés tagjainak választása ügyében az igazolóválasztmány részére hatáskört nem biztosít. Az igazolóválasztmány tehát törvényellenesen vonta elintézése körébe I. I.-nek kisgyűlési taggá történt megválasztása ellen a tiszti főügyész részéről beadott felszólalást. Ezért az igazolóválasztmány által a felszólalás tárgyában hozott véghatározatnak az L I. kisgyűlési taggá választását tárgyazó részét meg kellett semmisíteni, s a felszólalást a választás ellen irányuló panaszként kellett elbírálás tárgyává tenni. IV. A törvényhatósági kisgyűlés tagjainak túlnyomó részét az 1929. évi XXX. t.-c. 34. §-ának rendelkezése szerint, saját tagjai közül a törvényhatósági bizottság választja. Ezzel a választással a törvényhatósági bizottság egyes tagjait megbízza a kisgyűlés törvényileg meghatározott teendőinek a kisgyűlés keretében való ellátásával, illetőleg őket a kisgyűlés munkájában való állandó részvételre kiküldi. A kisgyűlés tagjává választás tehát a törvényhatósági bizottságtól nyert megbízás, illetőleg kiküldetés fogalma alá esik. Minthogy pedig az 1869. évi IV. t.-c. 10. §-ának rendelkezése szerint a bíró tagja lehet ugyan a törvényhatósági bizottságnak, de attól megbiza-