Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

Polgári eljárási jog. XLV halálától számított három év eltelte előtt kielégítést a zárlat! jövedelemből nem kaphat (1198). Ha a végrehajtás útján behajtandó idegen pénznemet a végrehajtást szenvedettnél valósággal meg nem találják, a végrehajtató oly összegnek országos pénznemben behajtását igényelheti, amelyen az idegen pénznemben a megfelelő összeget megvásárolhatja (1200). Biztosítási végrehajtás bér erejéig (1201). Az előzetes végrehajthatóság a biztosítási végrehajtás költségeire olyan arányban terjed ki, amilyen arányban az előzetesen végrehajtható ítélet az alperest a perköltség viselésére kötelezte (1202). Ha a követelés biztosítására az ingatlanon a jelzálogjog már elő van jegyezve, biztosítási végrehajtás útján újabb előjegyzésnek nincs helye (1203). A nyilván valótlan követelés biztosítására zárlatot kérő a zárgondnok szabályellenes eljárásából eredő kár megtérítésére is köteles (1204). Alaptalanul kieszközölt bűnügyi zárlat vagy biztosítási végrehajtás esetében a kártérítési igényt a jogerős feloldástól számított 3 hó alatt kell érvényesíteni (1205). Biztosítási végrehajtás és zárlat iránti kérelmet nem lehet egy beadványba foglalni (1206). Ha a bíróság a zárlati jövedelem letétbehelyezése és a zárgondnoki díjak megállapítása felől a számadások felett hozott ítéletbe foglalja, ezekben a kérdésekben felülvizsgálatnak helye van (1207). A zárgondnok által őrzött tárgyakért való felelősség szempontjából a zárgondnok felmentése esetében ugyanaz áll, mint elmozdítás esetében (1208). Csődtörvény. Nem részlegesen teljesített szerződés az az eset, amikor az árú — bár hiányosan — szolgáltatva van (1209) Ha a biztosítási végrehajtás útján előjegyzett jelzálogjog nem támadható meg, az igazolásként bekebelezett zálogjog is megtámadhatatlan (1210). A Cst. 27. §-a 3. pontja esetében nem lényeges, hogy a hitelező jogszerzése idején a fizetésmegszüntetés bekövetkezett-e és arról a hitelező tudott-e, hanem az a döntő, hogy a megtámadási perben a hitelező igazol-e oly tényeket, amelyekből következtetni lehet arra, hogy az adósnak a hitelezőket károsító szándékáról tudomása nem volt (1211). Azzal szemben, aki a közadósnak szívességből elfogadóként váltókat irt alá, nem lehet megtámadni a belső jogviszony szempontjából kizárólag a közadóst terhelő váltótartozások rendezését (1212). A váltóhitelező jóhiszeműségének hiányában a váltóra eszközölt fizetés hatálytalanítható a váltóadás jogcselekményének külön megtámadása nélkül is (1213). A Cst. 37. §-ában szabályozott elévülés a megtámadás minden esetére szól. Ez az elévülés a megtámadási per szünetelésével újból kezd folyni (1214). A csődnyitás után megszüntetett zálogjogot a megszüntető nyilatkozat érvénytelenségének bírói megállapítása esetére szólóan megtámadni hat hó után is lehet (1215). A visszakövetelést jogot a dolognak ingat lan tartozékaként elárverezése nem szünteti meg; ilyen esetben a jog tárgya az az összeg, amelyet a tartozék vételáraként lehet számításba venni (1216). A csődnyitás előtt lejárt üzletbértarto-