Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

Kereskedelmi törvény. XXIX a részvények vételárát hitelezték (831). Közgyűlési határozatot célszerűtlenség címén nem lehet megtámadni (832). Alakiság, hogy a felügyelő bizottság jelentését ki írja alá és ki elnököl a közgyűlésen, nem alakiság, hogy a jegyzőkönyvben feltűntetett számú részvényt képviselték-e a megjelent részvényesek. Nem támadható meg a feloszlást kimondó határozat azon az alapon, hogy a közgyűlésnek az igazgatóságot a csőd kérésére kellett volna utasítani. A törvény nem kötelezi a közgyűlést az igazgatóság felmentésének megtagadására, ha a könyvvezetés terén mulasztást észlel (833). A társaság cégének hivatalból törlését a bíróság csak az alapszabályoknak a törvény kötelező rendelkezését sértő tartalma esetében helyezi kilásátba (834). A részvénytársaságnak a tervezetben megjelölt üzletkörét valamennyi részvényes hozzájárulásával módosítani lehet ugyan, az ilyen módosítást azonban nem lehet felhasználni az új részvénytársaságok tekintetében megállapított alaptőkeminimum kijátszására (835) Az igazgatóság tagjainak díjazása ugyan a közgyűlés hatásköréből el nem vonható (836), ez az elvi álláspont azonban a már működő részvénytársaságok közgyűlési határozatainak érvényét nem érinti (837). Az adminisztrateur deleguét külön díjazás csak akkor illeti, ha igazgatósági tagságából folyó tevékenységét meghaladó munkát végez, vagy a társasággal szolgálati viszonyban áll (838). Az igazgatósági tagot a közgyűlés csak akkor mozdíthatja el, ha az elmozdítás a tárgysorozatba fel volt véve (839). Az igazgatóság az alaptőke felének elvesztése esetében a családi részvénytársaságot is köteles összehívni, akkor pedig, ha a tartozások a követeléseket meghaladják, kényszeregyességi eljárást köteles kérni (840). Az igazgatósági tagok elleni kártérítési igény a részvény átruházásával nem száll át a megszerzőre (841). A külföldi részvénytársaság belföldi képviselőségével a pert önállóan eldönteni nem lehet, de a képviselőség megidézésével az anyaintézet is szabályszerűen meg van idézve (842). — A szövetkezet alapszabályai a közgyűlésen jelen nem volt tagokat is kötelezik, azok utólagos módosításának visszaható ereje nincs (843). A megalakuló szövetkezet nevében eljáró személy akkor is kötelezve van, ha a másik szerződő fél is alapító. Az eljáró személyek jogcselekményeit a megalakult szövetkezet konkludens factummal is jóváhagyhatja (844). Felfüggesztő feltétellel átruházott részjegyek alapján a feltétel be nem következése esetében is a közgyűlés érvényességének sérelme nélkül vehetnek részt a részjegyeknek megszerzői (845). A közgyűlésen hozott határozatok megtámadhatók, ha az alapszabályok szerint délután tartandó közgyűlés délelőttre hivatott össze és a helyben lakó tagoknak az alapszabályokban megszabott előzetes igazolása nem történt meg (846). Az igazgatóság az igazgatósági taggal is érvényesen köthet szolgálati szerződést, az alkalmazott ügyvédi tisztének esetleges összeférhetetlensége a szolgálati szerződés érvényességét nem érinti (847). Szövetkeze-