Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

Gyújtogatás. (Btk. 422—428. §§.). Közveszélyű cselekmények. 147 (Btk. 434—445. §§.) XXXVII. fejezet. A gyújtogatás. (Btk. 422—428. §§.) 399. Btk. 428. §. Ha a gyujtogatásra szövetkezetiek egyike a szövetkezést feljelenti, ezáltal még nem válik büntetlenné. K. Ami J. J. vádlott védője részéről a Bp. 385. §-ának 1. a) és c) pontja alapján bejelentett semmiségi panaszt illeti, a vádlott védekezéséből és a semmiségi panasz írásbeli indokolásából kitűnőleg ez a panasz arra van alapítva, hogy vádlott csak színlegesen egyezett meg X. X.-szel az üzlet felgyújtása tekintetében, továbbá, miután vádlott a cselekményt feljelentette, reá nézve, ezen ténykedése folytán, büntethetőséget kizáró ok forog fenn. A kir. ítélőtábla J. J. vádlottal szemben azt állapította meg, hogy ennek a vádlottnak az üzlet felgyujtásához való hozzájárulása kezdetben nem volt színleges, hanem csak az előkészületi cselekmény elkövetése után állott el vádlott a szövetségtől. A valónak elfogadott tényekből a kir. Kúria sem vonhatott le más következtetést, mert magából abból a tényből, hogy ez a vádlott a szövetkezőt feljelentette, a szövetkezésnek kezdettől fogva való színleges voltára következtetni nem lehet és pedig annál kevésbbé, mert a valónak elfogadó ti tényállásból nem vehetők ki azok az okok, amelyek vádlottat színleges szövetkezésre késztették. Minthogy pedig a törvény a Btk. 428. §-ában meghatározott cselekmény fennforgása esetében nem biztosít büntethetetlenséget a szövetség azon tagja részére, aki a szövetséget a hatóságnak feljelenti, — amint ezt felségsértés esetében a Btk. 137. §-a rendeli — a semmiségi panasznak a büntethetőséget kizáró ok meg nem állapítása miatt használt része is alaptalan. ÍB. IV. 7156/1930. — 1931. VI. 25.) XXXIX. fejezet. Vaspályák, hajók, távírdák megrongálása és egyéb közveszélyű cselekmények. (Btk. 434—445. §§.) 400. Btk. 437. §., 310. §. 2. bek. Aki gépkocsijával közvetlenül a közúti villanyosvasút kocsija előtt siklik át és ezzel öszszeütközést és a kocsiban ülőnek 8 napon túl gyógyult megsérülését okozza, bűnös úgy a Btk. 437. §-ában meghatározott gondatlan közveszélyű megrongálás vétségében, mint a Btk. 310. §-ába ütköző gondatlan súlyos testi sértés vétségében. K. A Btk. 434. §-a, valamint a Btk. következő szakaszai a vasúton levő személyeket, vagy árukat védik attól a veszélytől, ami előáll, ha a vaspálya, vagy az ehhez tartozó tárgy szándékosan, vagy gondatlanul megrongáltatik. A „megrongálást" a törvény nem határozza meg és így minden olyan cselekmény is megállapítja azt, ami magán a vaspályán olyan változtatást hoz létre, aminek akár közvetlenül, akár más ható erők közbejöttével rendszerint az a következménye, hogy a vasúton levő személyek vagy áruk veszélybe kerülnek. Ilyen cselekmény az is, ha a vaspályára valamely olyan akadály helyeztetik, ami a vasút kötött útirányát figyelembe véve, ezt 0 veszélyt előidézni alkalmas. Erre való figyelemmel a védelem ellenkező érvelésével szemben az irányadó tényállásra alapított, — alsófokúlag kiír j tett helytálló indokolásra is tekintettel — a m. kir. Kúria úgy találja, 10*