Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

124 Büntetőjog. esetekben a 3 éves fegyháztétel keretében, — a Bn. 46. §. negyedik bekezdésébe ütköző esetekben pedig az 5—10 éves fegyháztétel keretében kellene maradni akkor is, ha egyébként a súlyosabb büntetési tételt maga után vonó más minősítés is fennforogna. Félreismerése lenne ez a törvénynek, mert sem a törvény, sem a törvényhozó nem akarta azt. hogy az ily bűncselekményekkel üzletszerűen foglalkozó, így a társadalomra jóval veszélyesebb egyén épen emiatt előnyben részesüljön. Ezek az okok indították a m. kir. Kúria jogegységi tanácsát arra, hogy a döntés alá bocsátott vitás elvi kérdésre nézve azt az álláspontot foglalja el, hogy a Bn. 45. §. 4. pontja szerint minősülő üzletszerű kerítés esetén, ha a vádlott a kerítést több esetben, és nem (a védett jogtárgy, a sértett személy ugyanazonossága, valamint a szándék és akarati elhatározás egysége folytán) — folytatólagosan követte el, a Btk.-nak az anyagi bűnhalmazatra vonatkozó rendelkezései alkalmazandók. (Kelt 1930. dec. 5., hitelesíttetett 1930. dec. 13.) 363. Btk. 248. §.; 1929: VII. t.-c. 2. §. — A fajtalanság fogalmához. — Az 1929: VII. t.-c. 2. §-a a Btk. 248. §-ánál szigorúbb jogszabály. K. A kir. Kúria a bűnösség kérdésében használt semmisségi panaszt alaptalannak ismerte fel, mert az alsófokú bíróságok helyes jogi okfejtéssel állapították meg vádlott terhére a Btk. 248. §-a második bekezdésében foglalt bűncselekmény tényálladékát. A kir. Kúria is arról győződött meg, hogy a törvény tilalma alá esnek a vád tárgyává tett írásműben foglalt és a nemi élet érzéki körébe tartozó azok a megismétlődő leplezetlen leírások, párbeszedek és jelenetek, amelyek nem aesthetikai célt szolgálnak, hanem a szerzőnek azt a törekvését árulják el, hogy az olvasóban az érzékies szerelem utáni vágyat táplálják s a nemi gerjedelmet újra és újra felkorbácsolják s ekként a sajtóterméket fajtalan tartalmúvá alacsonyítják. Foglalkozni kellett a kir. Kúriának a Btk. 2. §-ának rendelkezésére való tekintettel azzal a kérdéssel is, hogy miután a Btk. 248. §-át, amely a bűnösség megállapításának jogi alapját képezi, az 1929. évi VII. t.-c. 2. §-a hatályon kívül helyezte, — az utóbbi törvényhely nem enyhébb intézkedést tartalmaz-e. A kérdést nemlegesen kellett eldönteni, mert az új törvény 2. §-a a bűncselekmény tényálladékának meghatározásánál szigorúbb intézkedést tartalmaz, amikor nemcsak a fajtalanságot tartalmazó, hanem a szeméremsértő sajtótermék előállítását is tilalom alá helyezi. (B. IV. 1832/1930. — 1931. II. 26.) XV. fejezet. Kettős házasság. (Btk. 351—353. §.) 364. Btk. 251. §. — Szarajevóban kötött házasság érvényessége. A büntetés végrehajtásának feltételes felfüggesztése kettős házasság esetében. K. A semmisségi panaszt a kir. Kúria a Bp. 385. §. 1. a) pontra alapítottnak vette, mert a vádlott azzal védekezett, hogy második házasságát azért kötötte meg, mert ügyvédjétől úgy értesült, hogy a Szarajevóban kötött egyházi házasság Magyarországon érvénytelen.