Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)
122 Büntetőjog. tevékenységgel keresetképen való foglalkozás miatt helyez büntetés alá. Itt tehát vitán felül áll, hogy ezek a törvényhelyek úgy értelmezendők, miszerint a tettes többszöri tevékenykedése: a szemfényvesztéssel, a zúgírászkodással való iparszerű foglalkozás, a kézizálogra iparszerüleg kölcsönadás törvényes egységnek tekintendő; bűnhalmazat felvételéről tehát ezeknél nem lehet szó; mert itt a törvény magát az üzletszerűséget jelölvén meg, mint a bűncselekmény létrejöttéhez megkívánt tényálladéki ismérvet, ezeknél a bűn cselekményeknél nsm jöhet létre több — akár egynemű, akár különböző büntetendő tényálladék. Ezeknél a halmazat kérdése elesik és a most említett, valamint hasonló esetekben — az imént kifejtett okokból — a Btk. anyagi bűnhalmazatra vonatkozó szabályainak a törvény útján történt áttöréséről nem lehet szó. A most jelzett értékelésnél azonban sokkal nagyobb jelentősége van az üzletszerűségnek ott, ahol a törvény azt, mint minősítő körülményt jelöli meg; vagyis ott, ahol az üzletszerűség nem tényálladéki alkatelem, — hanem mint súlyosabb büntetési tételt maga után vonó körülmény szegeződik olyan tevékenységi mozzanatokhoz, amelyek önmagukban is kimerítik valamely büntetendő cselekmény összes tényálladéki elemeit; — vagyis ott, ahol az egyszerű ténykedés esetében is már büntetendőnek rendelt tényálladék minősített esete gyanánt állapítja meg a törvény azt, ha a tettes ezzel a büntetendő cselekménnyel „üzletszerűleg foglalkozik". Az üzletszerűleg elkövetett bűncselekményeknek eme második kategóriájába, vagyis az üzletszerű foglalkozás által minősített esetek közé tartó zik a kerítésnek ezúttal szóbanlevő minősített (Bn. 45. §. 4. pontja) esete is. Ezekben az esetekben kizárólag minősítő körülményről lévén szó, nyilvánvaló, hogy pusztán e minősítés miatt az alapcselekmény jellege, jogi vonatkozása nem változik meg; nem változik meg tehát annak a Btk. 96. §-ához való viszonya sem, épúgy, mintahogy áll ez a szabály a törvény rendelkezésénél fogva valamely más okból enyhébben, vagy súlyosabban minősített bűncselekmények esetében is. Vagyis: a törvény által enyhébben, vagy súlyosabban minősülő több büntetendő cselekmény: a Btk. 96. §-ának általános rendelkezése szerint egymással anyagi halmazatban van, ha és amennyiben azokat a törvény kifejezetten törvényes egységbe (összefoglalt bűncselekmény) nem foglalta és illetőleg, ha azokra az ítélkező bíróság meg nem állapította, hogy folytatólagosan lettek elkövetve. Már pedig a kerítés bűntette és vétségéről, valamint ezek büntetési tételeiről rendelkező 1908: XXXVI. t.-c. 43—47. §-ai nem tartalmaznak olyan jogszabályt, mely a Btk. általános részének (Btk. 1—125. §§.) valamely rendelkezését hatályon kívül helyezte vagy megváltoztatta volna. Nincs olyan törvényes rendelkezés sem, amely az üzletszerű elkövetés folytán súlyosabban minősített több kerítést törvényes egységbe foglalta volna. Ennélfogva a kerítésnek e minősített esete tekintetében a m. kir. Kúria a Btk.-nek az anyagi bűnhalmazatra vonatkozó általános szabályait a törvény által áttörve nem látja. Ezért a jelen határozat rendelkező részében foglalt azt a felfogást tartja a Btk. büntetés-kiszabási rendszerével összeférő, de emellett gyakorlati okokból is helyes törvénymagyarázatnak, hogy az ekkép minősített több