Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

116 Büntetőjog. csupán komolytalan és meggondolatlan közbeszólásként használta, annak a megállapított tényállás mellett oly értelem, hogy ö a hallgatóságot a be nem szervezett munkások megölésére vagy megverésére akarta volna reábírni, nem tulajdonítható. A vádlott közbeszólása csupán rendzavarás volt, amely az elnöki rendreutasítással és a vádlott igazoltatásával megfelelően elintéztetett, a vádbeli cselekmény megállapítására azonban törvényes alapot nem nyújt. (B. I. 2716/1930. — 1931. II. 25.) 351. Btk. 172. §. Bálozó társaság ellen a Btk. 172. §. 2. bek ben meghatározott izgatást nem lehet elkövetni. K- Az adott esetben gyűlöletkeltésre alkalmas izgatás nem forog fenn, különösen még azért sem, mert valamely bálozó társaság nem azonosítható oly társadalmi osztállyal, amely a Btk. 172. §-a 2. bekezdése szerinti izgatásnak tárgyául szolgálhatna. (B. I. 114/1931. — 1931. III. 17.) 352. Btk. 172. §. Korcsmában, 6 személy előtt az izgatás nyilvánosan van elkövetve. K. A kir. ítélőtábla az általa valónak elfogadott azon tények alapján, hogy a vádlott kijelentéseit egy vendéglő söntésében tette meg, ahova bárki bemehetett és hogy ott hatnál több személy tartózkodott, helyesen állapította meg, hogy vádlott kijelentései nyilvánosan és gyülekezet előtt hangzottak el. (B. IV. 2323/1930. — 1931. II. 19.) 353. Btk. 172. §. Az 1912: LXIÍI. t.-c. 19. §-a hatályban van. K. jogegységi tanácsa. A m. kir. Kúria büntető jogegységi tanácsa kimondja, hogy az 1912: LXIII. t.-c. 19. §-ának az a rendelkezése, amely szerint az ,,aki a Btk. 172. §-ában meghatározott cselekményt háború idején követi el, 5 évig terjedő börtönnel büntetendő", tekintettel az 1922: XVII. t.-c. 6. §-ában foglalt rendelkezésekre és arra a tényre, hogy a m. kir. kor mány az 1922: XVII. t.-c. 6. §-ának megfelelően a vonatkozó törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé terjesztette, — ma is hatályban van. Igaz ugyan, hogy a háború az 1920. évi június hó 4. napján Trianonban kötött békeszerződéssel, illetve az annak becikkelyezéséről szóló 1921: XXXIII. t.-c-nek 1921. évi július hó 31. napján történt kihirdetésével befejeztetett s igaz ugyan, hogy a minisztériumnak az 1912: LXIII. t.-c. 13. §-ában adott felhatalmazás értelmében a 6310/1922. M. E. számú rendelet megállapította, hogy a háború esetére szóló kivételes hatalom 1922. évi július hó 26. napjával megszűnt, ámde a háború idejére alkotott egyes büntető jogszabályoknak s így a szóban forgó 1912: LXIII. t.-c. 19. §-ának alkalmazása a törvényhozás újabb rendelkezése nevezetesen az 1922: XVII. t.-c. 6. §-a által mégis kitolódott. E szakasz első bekezdése ugyanis felhatalmazta a kormányt arra, hogy a kivételes hatalom alapján kibocsátott s hatályon kívül még nem helyezett rendelkezéseket átmenetileg ideiglenesen hatályban tarthassa, s ezt a felhatalmazást — a második bekezdésben — csak annyiban korlátozta, hogy amennyiben e rendelkezések hatályban tartása hat hónapon tú!