Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

102 Elkobzás. midőn megállapította, hogy az elévülés a jelen ügyben tényleg be is következett. A koronaügyész álláspontja szerint ugyanis az elévülés nem következett be azért, mert hamis vád esetében az elévülés nem a vádolás napján, hanem azon a napon veszi kezdetét, amelyen a vádolás folytán indított bűnvádi eljárás jogerős befejezést nyert, mert csak ekkor állapítható meg az, hogy forog-e fenn hamis vád ese'te s a hamis vád miatt a bűnvádi eljárás csak ezen időpont után tehető folyamatba; minthogy pedig az ítéletekben foglalt tényállás szerint R. R. ellen a hágai rendőrfelügyelő még 1926. január 18. napján nyomozást folytatott s a vádlott ellen — hamis vád miatt az eljárás már 1929. január 14. napján megindult — a koronaügyészség állás pontja szerint nyilvánvaló, hogy az elévülés ez ügyben még nem következett be. Ez az álláspont helyes s az arra alapított semmisségi panasz alapos. Igaz ugyan, hogy a Btk. 107. §-a értelmében az elévülés a véghezvitel napjával veszi kezdetét s a hamis vád véghezviteli cselekménye a vádolási cselekmény elkövetésével — jelen esetben a följelentés megtételével — befejezést nyert, mégis az eljárási elévülés fennforgása kérdésének eldöntésénél nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy a hamis vád folytán a vádlott ellen a büntető eljárás megindíttatott-e? mikor indult meg? és mily eredménnyel végződött? A Btk. 228. és 229. §-ai szerint ugyanis az, hogy a hamis vád hivatalból üldözendő bűntett-e? vagy csak magánindítványra üldözendő vétség-e? attól függ, hogy a hamis vád alapján a büntető eljárás a vádlott ellen már megindíttatott-e ? Amíg ez nincs tisztázva, addig bizonytalan az, hogy az eljárásnak hivatalból megindítását a közvádló kezdeményezheti-e, vagy pedig ahhoz szükséges a hamisan vádolt indítványa. Ennek folytán a közvádló eredményesen csak akkor tehet indítványt az eljárásnak hivatalból megindítása iránt, ha a büntető eljárás a hamisan vádolt ellen már megindíttatott. Ezen időpont előtt tehát őt az eljárás megindításának szorgalmazása körül kése delem nem terheli, viszont azonban az elévülés szempontjából a hamis váddal terhelt javára sem tudható be az az idő, amely az ő cselekményének elkövetésétől a büntető eljárásnak a hamisan vádolt ellen megindításáig lefolyt. De nemcsak az állam büntető igényének érvényesíthetése, de a cselekmény végső minősítése is (Btk. 227. §. 2. és 3. bek.) az előzménycs bűnper eredményétől, illetve jogerős befejezésétől függ. Mindezekre tekintettel az előző bűnvádi per a hamis vád miatt indított bűnügyben olyan előzetes kérdés, amelynek jogerejű elintézéséig az elévülés a Btk. 109. §-ában foglalt rendelkezéshez képest, tehát a törvény erejénél fogva, a bíróságnak a felfüggesztést kimondó külön határozata nélkül is, nyugszik. (B. I. 7476/1930. — 1931. IV. 22.) III. fejezet. A büntetések. (Btk. 20—64. §.) 326. Btk. 61., 62. §. — Bp. 384. §. 11. p. A bűncselekményt tartalmazó sajtótermékek szállítására használt hátizsákot nem lehet elkobozni. — Bűncselekményt tartalmazó sajtótermékeket sem lehet törvényszerű vád nélkül elkobozni.