Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

Bíróság és közig, hatóság hatásköre polgári ügyekben. 81 Általában. 286., 287. Alkalmazottak illetményügyei. 288—290. 290. 1921: XLIX. t.-c. 25. §. Nyugalmazott őrnagynak — aki forgalmi adóhivatali vezető — e mellékfoglalkozástól katonai hatóság által történt eltiltása folytán szenvedett kára miatt emelt kártérítési igény elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Hb. A felperes a m. kir. államkincstárral szemben arra alapította keresetét, hogy a m. kir. honvédség főparancsnoka a m. kir. honvédelmi miniszter hozzájárulásával a törvény nyilvánvaló sérelmével tiltotta el őt, mint nyugdíjas őrnagyot az irsai forgalmi adóhivatalnál betöltött mellékfoglalkozásától és ezáltal neki havi 300 P járadékkal felérő összegű kárt okozott. A kereseti előadásból kitetszően a felperes keresete kétségkívül kártérítésre irányul ama vagyoni felelősség alapján, amely a m. kir. államkincstárt az állam közegei által hivatalos eljárásuk közben a jogellenes rendelkezésben rejlő vétkes mulasztással — delictum civile — az egyesnek okozott kár tekintetében látszik terhelni. Minthogy ez az állítólagos kár katonai közigazgatási eljárás rendén, tehát különleges közigazgatási eljárásban merült fel, a Hatásköri Bíróságnak, a hatásköri kérdés eldönthetése végett, mindenekelőtt azt kellett vizsgálnia, hogy nincs-e olyan különleges tételes jogszabály, amely az ilyen természetű kártérítési igény érvényesítését katonai közigazgatási hatóság hatáskörébe utalja, avagy az elől a rendes bírói útat kifejezetten elzárja. A Hatásköri Bíróság e részben megállapítja, hogy ilyen különleges kizáró rendelkezést erre az esetre kitérjedőleg a katonai jogszabályok nemcsak, hogy nem tartalmaznak, de sőt az 1921: XLIX. t.-c. 25. §-ának harmadik bekezdése kimondja, hogy polgári, azaz magánjogi viszonyaik tekintetében még a tényleges katonai egyének is — akár mint felperesek, akár mint alperesek, panaszosok, avagy panaszlottak — a polgári törvényeknek és hatóságoknak vannak alávetve. Annál inkább áll tehát ez a m. kir. honvédség nyugállományba helyezett havidíjas tisztjeire nézve. Ezzel a rendelkezéssel áll összhangban az A. 32/a. jelzésű katonai szolgálati szabályzat 101. §-ának első bekezdése, amely kimondja, hogy polgári jogügyekben honvédegyének kivétel nélkül, valamint a kincstár is honvédügyekben a polgári bíróságoknak vannak alávetve. Az államkincstár ellen támasztott kártérítési igény, még ha mindjárt honvédügyből kifolyóan merült is fel, a vagyoni sérelmet szenvedett katonai személynek polgári ügye. Ebből a szempontból közömbös, hogy tényleges vagy nyugdíjas tisztről van-e szó, s hogy a nyugállományba helyezés a katonai szolgálati viszony természetében idéz-e elő változást, és ha igen, milyent. A Hatásköri Bíróság ezzel szemben elismeri, hogy az a kérdés, vájjon a m. kir. honvédségnek nyugdíjas tisztje által folytatott mellékfoglalkozás a tiszti ranggal összeegyeztethető-e és hogy ehhez képest az említett tiszt a mellékfoglalkozástól eltiltassék-e, az A. 37. jelű katonai szabályzat 47. pontja értelmében főkérdésként a katonai közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik és hogy a katonai közigazgatási hatóság határozatának megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése iránt a rendes bíróság előtti eljárásnak nincs helye. Ámde a felperes kereseti igénye nem arra irányul, hogy a katonai közDöntvénytár. 1931. 6